A Statista Digital Economy Compass számításai szerint Kína már jövőre a világ legnagyobb digitális piacává válhat, túlnőve az Egyesült Államokat is. A legnagyobb kínai vállalatok, a Baidu, az Alibaba, a Tencent és a Huawei meggyőző tempóban növekednek és tevkenységük egyre inkább globális jelleget ölt, ami a belátható jövőben a nagy tengerentúli négyest, az Apple-t, az Amazont, az Alphabet-Googlet-t és a Facebookot is komoly versenyhelyzetbe hozza.
A Tencent májusban éves összehasonlításban 55 százalékkal magasabb bevételt és 58 százalékkal több nyereséget jelentett 2017 első három hónapjára, nem sokkal később pedig az Alibaba is hasonló eredményekről számolt be. Ezzel ma már mindkét online birodalom a 330-350 milliárd dollár körüli cégértéken mozog, ráadásul növekedésük üteme az előrejelzések szerint továbbra is a többszöröse lesz a Nasdaq Composite vagy az S&P 500 indexek emelkedésének.
A hazai piacuk jövőre már a világ legnagyobb piaca lesz
Ez azért is érdekes, mert a fenti amerikai társaságokon kívül nem igazán létezik olyan nyugati cég, amelynek ilyen nagyságrendű globális elérése vagy ráhatása lenne a digitális környezetre. A Statista számításai alapján Kína már jövőre a világ legnagyobb digitális piacává válhat, túlnőve az Egyesült Államokat is. 2018-ra a kínai online B2C piac 765 milliárd dollárosra növekedhet, az USA 698 milliárdig fejlődik, míg Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország együttesen is csak 434 milliárd dollárra lesz jó.
A kínaiak tehát komoly lendületben vannak, és az Alibaba, a Baidu vagy a Tencent már azon törik a fejüket, hogy nyújthatnák távolabbra a csápjaikat a kényelmesen uralt hazai régióból. Eddigi eredményeiket ugyanis jellemzően a hazai és az ázsiai piacról szállították: a Tencent például így lett tavaly a digitális játékok piacának legnagyobb szereplője, és a WeChat alkalmazás közel egymilliárdos felhasználói bázisát is ott építette ki, szemben a Facebook globális 2 milliárdjával.
A Tencent egyébként összességében már 2,5 milliárd akív felhasználóval rendelkezik egy hónapban, ha összeadjuk a WeChat, a a QQ vagy a Qzone szolgáltatásokat – persze ha összehasonlításban gondolkozunk, akkor a Facebook esetében is számolnunk kell a WhatsApp vagy mondjuk a Messenger egymagában is milliárdos táborával.
A kínaiak jövőbeni terjeszkedése egyelőre kervezően lejtős pályán zajlik: a kínai vállalatok felépítésében nagy szerepet játszott a hazai protekcionizmus, ami az internetes cenzúrával is kiegészül. A világ lassan legnagyobb online piacáról ugyanis a Facebook, a Twitter, a Snapchat vagy a Google is egyszerűen ki van tiltva.
Hátrébb vannak, de sokkal nagyobb tartalékokkal rendelkeznek
A dolog jelentősége még nagyobb, ha megvizsgáljuk az amerikai és a kínai online-offline arányokat. Az USA-ban 2016-ban 265 millió ember csatlakozott a világhálóra, és 59 millióan voltak, akik nemigen használták az internetet. Kínában ezzel szemben a 702 millió online felhasználó mellett csaknem ugyanennyi, 677 millió ember van, aki legfeljebb offline számítógéphasználó – ez azt jelenti, hogy a kínai vállalatoknak a belső tartalékaik is nagyobbak lesznek, mint a nyugati versenytársaknak, nem beszélve arról, hogy ez a piac egyelőre el van zárva az amerikai dotkom vállalatok elől.
A kínaiak előtt viszont sokfelé még szabad a pálya: a növekedés lehetőségeit jól érzékelteti az App Annie májusi statisztikája, amely szerint a Facebook-Google-Tencent hármasból a kínai vállalat a saját, otthoni piacán kívül mindössze Spanyolországban képviselteti magát a top 5 iOS rendszerre írt applikáció között, és ott is egy játékkal (Clash Royale), nem pedig a legfontosabb közösségi alkalmazásaival.
A Tencent egyébként már korábban is tett volna kísérleteket a Kínán túli terjeszkedésre. Ennek egyik példája, amikor 2014-ben már előrehaladott tárgyalásokat folytattak a WhatsApp felvásárlásáról, azonban az üzlet a vállalat vezérigazgatójának egészségügyi problémái miatt rövid ideig megtorpant. Ezt használta ki a Facebook, hogy gyorsan ringbe szálljon, és a Tencent ajánlatánál kétszer drágábban, közel 19 milliárd dollárért elhappolja az üzenetküldő szolgáltatást a kínaiak elől.
Felvásárolható cégek persze még bőven maradtak, és az ázsiai online birodalom nem tervezi, hogy sokáig üldögél egyre gyarapodó vagyonán. A finn Supercell mobilos játékfejlesztőt például azonnal megvette, amikor azt a tulajdonos, a japán SoftBank áruba bocsátotta; innen ered egyébként a kakukktojás negyedik hely a fent emlegetett spanyol iOS-toplistán is. A Tencentet irányító Ma Huateng állítólag a finnországi megbeszélésre vezető repülőútján is a Clash Royale-lal játszott, amit annyira komolyan vett, hogy pontszáma bekerült a világ száz legjobb eredménye közé.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak