Amerika Donald Trump bevándorlást nehezítő rendelete ellenére is az egész világról szívja fel a szakembereket. Sokan mennek az Egyesült Államokba dolgozni, de az amerikai techcégek a világ különböző pontjain működtetett kutató-fejlesztő központjaikban is nagy számban foglalkoztatnak helyi alkalmazottakat. Ennek ellenére az Egyesült Államokban jelenleg 6 millió betöltetlen állás van – ezeknek persze csak egy része a technológiai iparban. Ugyanakkor idén májusban az USA-ban kb. 6,8 millió munkanélkülit tartottak nyilván. Az amerikai munkaügyi miniszter, R. Alexander Acosta a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy szembe kellene nézni végre azzal, hogy súlyos hiányosságok vannak a képességek terén.

Oktatás kontra képességek

A legnagyobb probléma az, hogy egyre nagyobb a szakadék a gazdasági szereplők elvárásai és az oktatásban megszerezhető tudás között. Az USA-ban eut azzal próbálják meg áthidalni, hogy 100 millió dollárt költenének gyakornoki programok beindítására. A gyakornoki programok amúgy elég elterjedtek Amerikában is, elsősorban a kétkezi szakmák körében (villanyszerelő, vízvezeték-szerelő stb.). Az ilyen programok azonban egyre fontosabbá válnak a fehérgalléros munkahelyeken is, nem utolsósorban a technológiai iparban.

A probléma megoldása szemléletváltást is követel a piaci szereplőktől. El kell felejteni, hogy a jól fizetett álláshoz feltétlenül felsőfokú diploma kell – írja a VentureBeaten publikált cikkében a San Franciscóban egy alternatív szoftvermérnöki képzést nyújtó iskolát alapító Sylvain Kalache. Mondanivalója alátámasztására idézi a LinkedIn-vezér Jeff Weinert, aki a készségek fontossága mellett kardoskodik a diplomával szemben.

A diploma mindössze arról tanúskodik, írja Kalache, hogy valaki képes volt sikeresen elvégezni egy egyetemet vagy főiskolát, de ez az iparnak kevés. Ma az ún. STEM iparágakban (a STEM a Science, Technology, Engineering and Mathematics rövidítése) a toborzásnál nem azt a kérdést teszik fel a jelöltnek, hogy hol tanult, hanem azt, hogy milyen feladatokat tud elvégezni.

Nem kell újra feltalálni a meleg vizet

Ahogy Kalache-nek, úgy másnak sem kell feltalálnia a meleg vizet. Az Egyesült Államokban és a világ számos országában jöttek rá arra, hogy az akadémiai tudás nem feltétlenül szükséges minden munkakörben – és ez egyáltalán nem függ össze a keresettel. Kalache iskolájából, a Holberton Schoolból éppúgy a világ vezető technológiai vállalataihoz kerülnek a végzettek, mint a startupként is nagyon sikeres, 2011-ben alapított Udacitytől, amely már működése negyedik évében elérte az 1 milliárd dolláros cégértéket.

Magyarországon is több hasonló kezdeményezés van. Cégektől független, gyakorlatorientált képzést nyújt például a CodeCool vagy a Progmatic, de egyre több cég is indít olyan képzéseket, melyekkel elsősorban saját utánpótlását akarja kinevelni.

A készségalapú képzésnek sok országban vannak hagyományai. A németek duális képzése, amit egy ideje Magyarországon is próbálnak meghonosítani (erről érdemes elolvasni a Palkovics Lászlóval készített interjúnkat, valamint a képzési forma nehézségeiről készített összeállításunkat), nagyon jól működik, de van is több mint száz éves hagyománya.

És persze vannak olyan személyes karrierek, melyek bizonyítják a gyakorlatalapú oktatás sikerét. Sylvain Kalache pozitív példaként a Docker alapítóját, a csak alternatív képzésben részesülő francia-amerikai származású Solomon Hykeset, illetve az UBS bank vezérigazgatóját, Sergio Ermottit említi. Utóbbi pályája igencsak rendhagyó, mivel Emotti 15 évesen hagyta el az iskolapadot, és gyakornokként beállt egy kis bankba dolgozni, majd onnan emelkedett fel fokozatosan a UBS élére.

Kétségtelenül jól hangzanak ezek a példák. De tegyük is gyorsan hozzá: ez az többnyire csak a kivételes tehetségek számára járható, akiknél ez egyfajta önmegvalósítási igényt is jelent. Csermely Péter, a Magyar Templeton Program zárása kapcsán készített interjúban arról a személyes tapasztalatáról is beszélt lapunknak, hogy a nagyon nagy tehetségű emberek is óriási vargabetűkkel jutnak el tehetségük kibontakoztatásáig. Erre példa Ermotti karrierje is.

A többség számára azonban szükség van módszeres képzésre, csak az a kérdés, hogy milyenre.

Megtanulni tanulni

Ha valamilyen oktatással kapcsolatos kifejezés kiüresedett az utóbbi néhány évben, az az "élethosszig tartó tanulás". Mindenki ezt emlegette, miközben a mögöttes tartalommal jóval kevesebben foglalkoztak. Ahogy azzal sem, hogy ma már a technológiai változásának sebessége közelít ahhoz a határhoz, ami az ember számára követhetetlen lesz. Emiatt az élethosszig tartó tanulás fogalma is más, mint akár csak öt éve. Ha ma valakinek megtanítunk egy készséget, akkor lesz egy szakmája, ám ha megtanítjuk tanulni, akkor élethosszig tartó munkája lesz, mindig épp az, amire van kereslet.

Ebben a vállalatoknak is nagy szerepet kell vállalniuk. A CEPS egy 2015-ben kiadott tanulmánya [PDF] ugyanis azt mutatta ki, hogy 30 éves kor fölött erősen tart a nullához azok aránya, akik beiratkoznak államilag finanszírozott képzésekre.