Az automatizálás és a technológiai fejlődés sok szempontból kihívást jelent az emberiségnek. A negyedik ipari forradalomként emlegetett folyamat egyrészt sok munkahely megszűnésével jár, másrészt sokan tartanak a túlságosan okos, akár "gazdájuk" ellen is forduló, tanulásra képes gépektől. Mindeközben azonban számtalan olyan fejlesztési projekt fut, amelyektől élhetőbb lehet az emberiség történetének előttünk álló szakasza.

Mesterséges diagnoszta

A Harvard Medical School és egy bostoni egészségügyi központ közös kutatócsoportja például az emlőrák diagnosztizálásánál igyekszik kihasználni a tanulásra képes gépi algoritmus erejét [PDF]. Mint minden hasonló projektnél, a kiindulási alapot itt is egy hatalmas digitális adatbázis jelentette, amely jelen esetben nyirokcsomók felvételeit tartalmazta. Ezeken a képeken az algoritmusnak megmutatták, mely területeken vannak rákos elváltozások, illetve hol találhatók az egészséges sejtek. Az egyértelműbb esetek után következett egy haladó tréning, ahol a beteg részek nehezebben voltak felismerhetők.

A gépi intelligencia ezt követően a sosem látott, újonnan kapott mintáknál már 92 százalékos pontossággal tudta felfedezni a tumorsejteket. Ez az eredmény már megközelíti a tapasztalt szakemberek hibaszázalékát, akik nagyjából 96 százalékban képesek helyesen felállítani a diagnózist. A képfelismerés és a feldolgozási algoritmusok fejlődésével azonban nem lehetünk már messze attól, hogy a számítógép ebben is az alkotója fölé nőjön. 

Érdekességként említhető, hogy a kutatók azt is megnézték, mire jutnak, ha az orvosi tapasztalatot és a számítógép képességeit egyesítik. Mindkét módszert, azaz az emberi vizsgálatot és az algoritmus ítéletet ötvözve ugyani 99,5 százalékos pontosságot tudtak elérni a mintákon. Egy ilyen csapatmunka tehát sokkal jobb hatásfokú orvosi ellátást biztosíthat a pácienseknek.

Máshol sem tétlenkednek

A mesterségesintelligencia-kutatás szinte mindenhol kiemelt prioritást kap. A Google többek között fotók alapján helyszínek felismerésére, képértelmezésre, vagy éppen a levelezés megkönnyítésére igyekszik felhasználni a technológiát. De szintén a mára már Alphabet néven ismert vállalatcsoporthoz fűződik az az idei siker, amikor is a világ egyik legjobb gójátékosát mosta le az erre fejlesztett programjuk. A gó esetében a játék összetettsége miatt sokan gondolták úgy, hogy még évtizedekig nem lehet a világklasszis emberi játékosok szintjét meghaladó, vagy akár csak megközelítő algoritmust készíteni. Tévedtek.

De hogy ne csak a Google-lel példálózzunk, nemrégiben a Facebook is nagy bejelentést tett. Az MI-re épülő DeepText a szöveges bejegyzéseket közel olyan jól értelmezi, mint az ember. A tervek szerint a világ leghatékonyabb ajánló rendszere lehet belőle. A független műhelyek munkái közül pedig említhető az a program, amely vázlatokból fotorealisztikus képeket készít, ami megkönnyítheti például a rendőrségi fantomképek felismerésének esélyét.