A mesterséges intelligencia számtalan területen kamatoztatható. A Google-nél éppen a fotók térképen való elhelyezése van terítéken.

Ha egy képen az Eiffel-torony látható, akkor nem kunszt megmondani, hol készült a fotó. A Google algoritmusa azonban ennél sokkal kevesebb és finomabb nyomból is egészen jó százalékkal megtippeli, a világ mely pontján kattintották el a képet.

A világlátott neuronháló

A keresőóriás egyik kutatócsoportja az utóbbi időben azzal foglalkozott, hogy betanítsanak egy mesterséges neuronhálózatot a fotók térbeli elhelyezésére. A PlaNet elnevezésű projekt során elsőként több mint 100 millió, nyilvánosan elérhető, geolokációs metaadatokkal ellátott képet gyűjtöttek össze. Ezeket hozzárendelték ahhoz a 26 ezer, különböző méretű területhet, amelyekre a Földet felosztották a kutatók. A területek mindegyike sajátos megjelenéssel rendelkezik, és értelemszerűen sűrűn lakott területeken kisebbek, míg mondjuk az orosz tundrán hatalmas méretűek. Az óceánok jó része, Grönland pedig teljesen lefedetlenül maradt.
 

Ilyen példákon keresztül tanult tájékozódni a PlaNet


Miután a gép megtanulta a "leckét", azt a feladatot kapta, hogy immár egy véletlenszerűen kapott fotóról tippelje meg, hol készült. A 2,3 millió tételből álló vizsgafeladatsoron ugyan bőven nem hiba nélkül ment végig az algoritmus, mégis sokkal magabiztosabbnak mutatkozott, mint bármilyen világlátott emberi riválisa. A gép 3,6 százalékban utcára, bő 10 százalékban városra, míg szűk 30 és 50 százalékra legalább országra, illetve kontinensre pontosan belőtte a kép eredeti helyszínét.

Bárki kipróbálhatja magát

Ehhez képest a válogatottan sokat utazó emberekből álló kontrollcsoport lényegesen rosszabb eredményeket tudott felmutatni. Míg a PlaNet tévedési távolságának mediánja 1132 kilométer volt, a tíz világutazóból álló válogatott 2321 kilométeres középértékkel tévedett.

Ezt a gép és ember közötti versenyt egyébként a mindenki számára elérhető Geoguessr oldalán bonyolították. Az alkalmazást egy svéd informatikus készítette még 2013-ban, és játékos formában tesztelhetjük magunkat azzal kapcsolatban, milyen pontosan tudjuk megtippelni egy a Street View adatbázisából véletlenül feldobott kép helyszínét.

Cloud & big data

Venne Windows 10-es okosórát?

A Microsoft újra bepróbálkozik a viselhető elektronikai piacon, ezúttal kicsit másképp, mint ahol azt tavaly ősszel abbahagyta.
 
Korábban az ipari vezérlőrendszerek zártan működtek, és ezáltal számos hálózatbiztonsági kockázattól mentesültek. Mára azonban nyitottabbá váltak, ami új támadási felületeket teremtett.

a melléklet támogatója a Balasys

Hirdetés

Monitoringra épülő SCADA-védelem

Ahogy az ipari rendszerek bekapcsolódnak a vállalati hálózatok vérkeringésébe, úgy válik mind sürgetőbbé a védelmük megerősítése.

A digitális átalakulás szép elv. De ha mindent az azonnali megtérülés és az IT-költségek csökkentése vezérel, akkor csak elv marad – súlyos valós következményekkel. Takács István Péter írása.

Az élethosszig tartó tanulás lesz a legfontosabb képességünk

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az SAP megnyerte az első csatát: elsőfokú döntés született a közvetett szoftver felhasználás licencdíj vonzatairól. Dr. Andriska Zsófia (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport ötödik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2016 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.