A katalán főváros immáron tizedik alkalommal ad helyszínt a Mobile World Congressnek, ám a jubileum nem igazán látszik a külsőségekből, sőt idén még szlogennel sem készültek a rendezők, nem úgy, mint az elmúlt években, amikor igyekeztek kiemelni egy-egy divatszót az éppen aktuális infokommunikációs trendekből, két éve például az érintés nélküli mobilfizetést. A helyszínről jelentjük.

Elkészült a világ első 5G készüléke

Hívószavakból persze azért Idén sincs hiány. A legtöbb standon előkelő helyet kaptak az Internet of Things (IoT) trenddel vagy az 5G-vel összefüggő fejlesztések. Utóbbi egyik leglátványosabb elemét a hálózati fejlesztésekben meghatározó szereplőnek számító Ericsson standján lehetett felfedezni: a világ legelső 5G-s készülékét, amely 15 gigaherzes technológián működik. Telefonnak persze nehezen nevezhető, már csak a méretei miatt sem, ugyanis jócskán túltesz a világ első mobiltelefonján is. (Azt egyébként az amerikai Motorola fejlesztette ki  a második világháború idején, és formája leginkább egy jól megtermett olajos kannához hasonlított, amit a katonák hátizsákként hordtak a hátukon, az oldalán egy hagyományos telefonkagylóval lehetett hívást kezdeményezni.)

Az Ericsson most bemutatott 5G készüléke inkább hasonlít egy nagyobb méretű kijelzővel ellátott, kerekeken guruló – ez hozza a mobil feelinget – fagylaltos kocsira, mint  mobiltelefonra (lásd a fenti képen). Arra azonban alkalmas volt, hogy a svéd mérnökök látványosan illusztrálhassák az adatátviteli sebességbeli különbséget, amire a jelenlegi LTE-hálózatok és a majdani 5G eszközök képesek lesznek. A fejlesztőknek persze még van idejük a miniatürizálására, hiszen az 5G-s hálózatok kereskedelmi elindítása csak 2020-ra várható, előbb még szabványosítani kell a technológiát, amiből egyik élenjáró gyártó sem akar kimaradni.

Az 5G-re váltás nem az eddig megszokott módon zajlik majd, úgymond teljes technológiaváltással, hanem az a mai LTE technológia továbbfejlesztett változatát egyesíti új, eddig nem használt magasabb, akár 50-100 gigaherzes frekvenciákon működő rádiós technológiákkal.

Az 5G is szorosan kapcsolódik az IoT-trendhez, mivel kulcsszerepet játszik majd abban, hogy a sok-sok milliárdnyi hálózatba köthető eszköz és üzleti alkalmazás megfelelőképpen működjön.

Magyar fejlesztés mobil ügyfél analitikára

Évről évre az egyik legnagyobb standot az Ericsson építi az MWC-n, ahol  egyes termékek egyedfejlődése is látványosan lekövethető. A tavalyi tesztbemutató után ma már kereskedelmi forgalomban értékesített megoldás az az analítikai rendszer, amelynek ötlete magyar mérnököktől származik, és a fejlesztést is ők végezték.

A hálózati teljesítményt akár előfizetői szinten is mérő rendszer arra is képes, hogy holisztikus módon előrejelezzen az ügyfél szempontjából bekövetkezhető negatív eseményeket, amelyeket  aztán a rendszer idejekorán ki tud védeni. Például, ha prémium ügyfelek körzetében kezd el valaki intenzíven torrentezni, ami jelentősen csökkentheti a kiemelt ügyfelek rendelkezésére álló sávszélességet, a szolgáltató lassíthatja a torrentező adatforgalmát, hogy sávszélességet szabadítson fel.

Indul a pán-európai  IP-piknik

A nyitónap másik hazai vonatkozású eseménye a Deutsche Telekom (DT) bejelentése volt: a tavaly meghirdetett pán-európai hálózatmodernizációs projektben az első szolgáltatások hétfőtől elsőként három országban Horvátországban, Magyarországon és Szlovákiában érhetők el. A bejelentés kapcsán Timotheus Höttges, a DT vezérigazgatója  kiemelte: "Egyre inkább szükségünk van Európára, a jövőnket is ezen a kontinensen képzeljük el, nem Ázsiában, vagy Amerikában." Az akvizíciók terén is elsősorban kontinensünkre koncentrál majd a cég.

Timotheus Höttges: a DT Európára koncentrál

Höttges egyébként arról is beszélt egy előadásában a konferencián, hogy az olyan internetes vállalakozások, mint a Facebook és a Google veszélyeztetik a hagyományos távközlési szolgáltatók pozícióit, mivel azokéhoz hasonló kommunikációs szolgáltatásokat kezdenek nyújtani. Ennek a feszültségnek a feloldásához kiegyensúlyozott szabályzó környezet és jó spektrumpolitika is kell – hívta fel a figyelmet a DT-vezér, aki arra is kitért, hogy a bár támogatják a hálózatsemlegességi törekvéseket, de olyan szabályozásra van szükség, amely teret enged az IoT jellegű új szolgáltatásoknak is.

Mint már korábban megírtuk a DT 2018-ig teljes egészében IP-alapúvá kívánja tenni az általa tulajdonolt szolgáltatók vezetékes hálózatát. Az átalakításra eddig 9,6 milliárd eurót fordított, és 2018-ig újabb 6 milliárd eurót szán a modernizációra. Magyarországon az IP-re történő átállás 2016-ban véglegesedik. Nálunk hibrid megoldást használnak: a vezetékes hálózat, amelyben az adatátviteli sebesség 500 Mbit/sec-re emelkedik, kábelen és optikán lesz elérhető. (A vezetékes infrastruktúra jelentőséget egyébként a konferencián felszólaló más hálózati technológiai gyártók vezetői is hangsúlyozták.)

A pán-európai hálózat első terméke a Cloud VPN elnevezésű virtuális magánhálózatra fejlesztett üzleti megoldás, ami a Ciscóval közös fejlesztés, és már el is érhető a Magyar Telekomon belül a kkv-ügyfelek számára, havidíjas változatban. A felhőalapú VPN szolgáltatás egy online önkiszolgáló portál, amelyen keresztül megrendelhetők az igények szerinti internetszolgáltatások. Az ügyfelek egy kezelőfelületen nyomon követhetik a szolgáltatások működését, és néhány kattintással módosíthatják a szolgáltatáscsomagjukat, például növelhetik a felhasználók számát vagy a sávszélességet. A szolgáltatáslétesítés automatikusan és valós időben történik a DT adatközpontjában.

A Cloud VPN-t további termékek követik majd még az év során, köztük az IPTV szolgáltatások és a videojátékok ajánlómotorjai, amelyekkel testreszabott ajánlatokkal bombázhatók majd a lakossági előfizetők. Ezeket a termékek egyébként magyar fejlesztők munkái: a DT Budapestre telepített televíziós fejlesztői központjában készültek. "Ahelyett hogy 10 országban, 10 helyen, 10 különböző megoldásunk lenne, központilag fejlesztünk – mondta Claudia Nemat, a DT technológiai igazgatója. – A leánycégek egy központi katalógusból választhatnak szabványosított építőelemeket ahhoz, hogy az adott régió, illetve ország piaci körülményeihez és igényeihez igazított ajánlatokat állítsanak össze.

Hiányoztak az LTE Advanced eszközök...

Ezt már Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója mondta a helyszínen a Bitport érdeklődésére. Ez számára azért is volt csalódás, mert úgy látja, a készülékbiznisz amúgy az idén mintha még jobban felpörgött volna. Pedig ezt a hálózati technológiát már jó néhány szolgáltató teszteli, köztük a Magyar Telekom is. Igaz, tette hozzá a vezérigazgató, egyelőre az LTE Advancedre épülő szolgáltatással sem nagyon lehet még találkozni.  

Mattheisen szerint egyébként a kütyübizniszben egyre látványosabb a kínai belharc, a piac már globalizálódott szereplői, a Huawei és a ZTE egyre többször kerülnek szembe nemzetközi szintéren is a feltörekvőkkel, köztük is leginkább a Xiaomival. Ugyanakkor úgy vélte, a a viselhető eszközök idei kínálata idén elég szegényes, és legfeljebb néhány okosóra érdemel említést.

Érdekes változás, hogy a kiállításon feltűnően megszaporodtak a biztonsági cégek. Legtöbbjük a a magánszféra védelmre, vagyis az okos eszközök lehallgathatatlanságára koncentrált – valószínűleg nem függetlenül az utóbbi időszakok botrányaitól. Továbbra is nyitott kérdés azonban, hogy mennyire lehet a jövőben menedzselhetővé tenni a privacy területét.