Már rég nem újdonság, hogy Észtországban online szavaznak, vagy például blockchain alapú megoldással tárolják az egészségügyi adatokat, elektronikus aláírásukat is hitelesítő e-kártyájukkal több mint ezer állami, illetve egyre több piaci szolgáltatáshoz férhetnek hozzá. A balti állam azonban nem ül a babérjain és újabb és újabb témákban igyekszik vezető pozícióban maradni. A legfrissebb ilyen kezdeményezés a robotok és a jog kapcsolatát akarja rendezni.

Mesterséges jogi személy

A mesterséges intelligencia fejlődésével egyre közelebb kerülünk ahhoz a ponthoz, amikor muszáj új paragrafusokkal bővíteni a társadalom működését szabályozó jogi környezetet. Az észt gazdasági minisztériumban éppen ezen dolgoznak. A kormányzat IT-stratégiájáért felelős Siim Sikkut szerint a még mindig csak előkészítési fázisban járó projekt egyik lehetséges forgatókönyve lehet az, ha a gépek úgynevezett robot-megbízott (robot-agent) státuszt kapnának. Ez utóbbi a jogrendszerben egyfajta köztes állapot lenne az önálló jogi személyiség és egy személy vagyontárgya között.

Ugyanakkor Sikkut annak is látná előnyeit, ha a mesterséges intelligencia jogalanyiságát a jogi (szervezetek) és természetes személyek (emberek) szintjére emelnék. Ez utóbbi talán még túl korai a fejlődés jelenlegi szakaszában, de ezzel az észt köztisztviselő is tisztában van, és elmondta, hogy bármerre is indulnak, ahhoz előbb meg kell szerezni a politikai támogatást. Ha ez sikerül, akkor ezen a területen is Észtország büszkélkedhet majd az úttörő szerepével.

Brüsszel is akcióban

Meglepő módon az amúgy rendkívül komótosnak tartott EU-s szerveknél is mutatkozik némi törekvés a robotokkal kapcsolatos szabályozás megnyugtató rendezésére. Az Európai Parlament ülésén idén februárban javaslatot tettek a gépekre vonatkozó etikai standard felállítására, amely egyfajta "e-személyiséget" adna a robotoknak. Ez jelentené az alapot arra, hogy az eszközöket használó vállalatokat, személyeket felelőssé lehessen tenni például káresemények esetében. Szintén szó van egy új biztosítási rendszer létrehozásáról, amellyel az önvezető autók baleseteit lehet majd kezelni.

A részletes szabályozás megteremtése az Európai Bizottságra hárul. Itt születhet döntés arról a javaslatról is, miszerint egy új ügynökséget állítanának fel az EU-ban, amely többek között a robotikával és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szakmai támogatást biztosítaná technológiai, etikai és szabályozási kérdésekben az erről döntő politikai testületnek.

Persze részterületeken már most is van előrelépés. Nyáron például Tallinban (hol máshol?) zöld jelzést kaptak a kiszállítást végző önjáró eszközök. Az elfogadott törvény szövege szerint a robotjárművek nem lehetnek magasabbak 1 méternél, hosszuk nem haladhatja meg az 1,2 métert és maximum 50 kilót nyomhatnak, és sebességük is maximum 6 km/h lehet. Továbbá a gép eleje és oldala fehér kell legyen, miközben hátul megfelelő fényrendszerrel van ellátva, hogy minden napszakban és időjárási körülmény között jól kivehető maradjon. A legfontosabb viszont, hogy az önjáró robot gazdájának felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, és a járművön pontosan fel kell tüntetni az elérhetőségi adatait.

Digitális állam

Ahogy a bevetőben említettük, egyáltalán nem meglepő, hogy a balti államban gondolkodnak intenzíven ilyen problémákon. Észtország a függetlenné válást követően több technológiai generációt átlépve kezdte felépíteni saját infrastruktúráját, állami intézményeit, működési modelljét. Ennek köszönhető, hogy az alig 1,3 millió lakossal rendelkező ország mára digitalizáció tekintetében az egyik, ha nem a legfejlettebb állam.

Ezeket a tapasztalatokat ráadásul nem akarják megtartani maguknak, és mindent megtesznek azért, hogy mindezt minél nagyobb körben kamatoztathassák a világon. A Európai Unió Tanácsának észt elnöksége alatt erre most kifejezetten jó apropó kínálkozik, aminek kézzelfogható eredménye az a digitalizációs program, amelyet a tagállamok között igyekszik népszerűsíteni Tallin. De Észtország adott otthont annak a különleges, miniszteri szintű kibervédelmi gyakorlatnak is, amellyel az EU-ra veszélyes digitális kockázatok súlyosságára próbálnak rávilágítani. És hogy jó példával járjanak elől, az észtek Luxemburgban már el is kezdték kritikus állami rendszereik, adatbázisaik "biztonsági másolatának" kiépítését.