Jellemzően időhiány és drágaság miatt olvasunk kevesebbet, mint tettük azt néhány évvel korábban - derül ki az eNET és a Magyar Telekom internetgazdasággal foglalkozó kutatássorozatának legújabb, idén januári adatokra épülő felméréséből. A magyar felnőtt internetezők olvasási szokásaira koncentráló kutatásban részletesen kitértek az e-könyvek olvasási szokásokat befolyásoló szerepére illetve megvizsgálták, milyen akadályok hátráltatják a formátum szélesebb körű elterjedését.

A netezés megy, az olvasás nem 

A hazai netes társadalomra nézve igen lesújtó állapotokat tükröznek vissza a kérdésekre adott válaszok. A megkérdezettek 57 százaléka szerint manapság kevesebbet olvas, mint egy fél évtizeddel ezelőtt. Ha hozzátesszük mindehhez, hogy a természetes megfelelési kényszer miatt ezt a negatív választ a ténylegesnél valószínűleg lényegesen kevesebben merték bejelölni, a helyzet még elkeserítőbbnek tűnik. Azok, akik felvállalták az olvasási szokásaik romlását, elsősorban az időhiánnyal és a könyvek magas árával "mentegetőztek", de minden hatodiknál felmerült okként, hogy mostanában már rövidebb lélegzetvételű anyagokat olvasnak, és nem mondjuk regényeket. Ez utóbbinál minden bizonnyal nagy szerepet játszik az, hogy az internet egy jó ideje, az okoskészülékek pedig pár éve jelentős hatással vannak az információfogyasztási szokásokra.

A válaszadók közül mindössze 15 százalék volt azok aránya, akik úgy érzik, többet olvasnak, mint korábban. A pozitív változás okai között előkelő helyen szerepel az e-könyvek könnyű hozzáférhetősége. A többet olvasók közül majdnem minden negyedik embernél megjelent ez az érv az aktivitás növekedését firtató kérdésre. Ez azért szép szám, tekintettel arra, hogy a teljes internetező közösséget nézve mindössze 39 százalék mondta azt, hogy valaha is olvasott e-könyvet.

Igény volna rá

A fentiekből adódik, hogy a digitális könyvek elvileg jó eséllyel serkenthetnék a lakosság olvasási szokásait, ám ez egyelőre több ok miatt sem realizálódhatott. Az egyik probléma, hogy sokak, majdnem minden második megkérdezett még teljesen elutasítja az e-könyveket, mondván a papír illata és a fizikai kontaktus a lapokkal elengedhetetlen az igazi élményhez. A másik gond, hogy az emberek többsége nem, vagy csak lényegesen kevesebbet akar fizetni, mint egy hagyományos kötetért. A hazai netezők közül csak minden huszadik nyilatkozott úgy, hogy hajlandó fizetni is az elektronikus tartalomért. A digitális könyvet nem vásárlók 42 százaléka említette, hogy azért nem vásárol e-könyvet, mert túl drágának tartja azokat. A hazai lakosság e-könyv iránti árérzékenységét jelzi, hogy minden negyedik e-könyvet vásárló maximum a hagyományos könyv árának 50 százalékát fizetné ki az elektronikus verzióért.

Milyen nyelven olvasnak e-könyveket a felnőtt internetezők?

Jelentősen szűkíti a digitális olvasás elterjedését a hazai kínálat, illetve ezzel párhuzamosan az internetezők rendkívül alacsony szintű idegennyelv-tudása. A fenti grafikonon jól látszik, hogy az e-könyveket olvasó közül a magyaron kívül mindössze angol nyelven olvasnak számottevő arányban, de ez utóbbi is alig éri el a 20 százalékot. Ezért is problémás, hogy a felhasználók többsége szűkösnek érzi a magyar nyelvű kínálatot. És bár történtek az ügyben pozitív fejlemények, egyelőre valóban nem járunk térdig a hazai e-könyvekben.

Az e-olvasók forgalmát az is visszafogja, hogy a magyar vásárlók nem szívesen adnak ki több tízezer forintot egy dedikált célgépre. Inkább olvassák az e-könyveket monitorn, tableten vagy akár okostelefonok kijelzőjén, minthogy beruházzanak egy újabb kütyűre, amin kis túlzással csak olvasni lehet. (Az persze más kérdés, hogy a minőségi e-olvasók kijelzője az olvasást maximálisan segítő, a szemet nem fárasztó technológiával van felvértezve, és ellentétben mondjuk egy sima táblagéppel, nem folyik ki a szemünk huzamosabb olvasás után sem.)