Ezer sebből vérzik a magyar (és az uniós) gazdaság legfontosabb szereplőinek, a kkv-knak a digitális felkészültsége. Az Európai Bizottság első Digital Decade jelentése szerint a tagállamok között is jelentős az egyenlőtlenség ezen a téren, a teljes EU pedig lemaradt az Egyesült Államok mögött. Az Európai Beruházási Bank egy felmérése hasonló eredményre jutott: az EIB Investment Survey 2023 szerint ezt bizonyítja, hogy az USA-ban kétszer annyi kkv-nak van ún. 4IR (4. Industrial Revolution) technológiákhoz (IoT, felhő, 5G, mesterséges intelligencia) kötődő nemzetközi szabadalomportfóliója, mint az EU-ban.

Eközben naponta elhangzik a közhely: a vállalkozások digitalizálása az egyik legfontosabb forrása ma a gazdasági sikernek és a növekedésnek – különösen egy rendkívül változékony környezetben. Javítja a hatékonyságot, rugalmasabbá és ellenállóbbá teszi a vállalkozást, és nem utolsósorban segíti az üzleti modell fejlesztését. Különösen fontos szerep jut ebben a mobiltechnológiáknak, köztük az 5G-nek: az Ericsson legfrissebb Mobility Reportja szerint még az idén átlépi az 1,6 milliárdot az 5G-előfizetések száma, 2029-ig pedig elérheti a 5,3 milliárdot. A mobilnet térfoglalása még mindig látványos: a jelentés elkészítését megelőző 12 hónapban a globális adatforgalom 33 százalékkal bővült, és ma már több mint felét adja a teljes internetes adatforgalomnak.

Az infrastruktúra itt van

A mobiltechnológiák terjedése pozitív eredményeket hoz a fenntarthatóság terén is. Az Ericsson elemzése szerint egy széles sávú mobilinternet-kapcsolatot használó okostelefon-tulajdonos éves karbonlábnyoma annak ellenére szinten maradt 2007 (az érintőképernyős okostelefonok megjelenése) óta, hogy közben a havi adatforgalma a nulla közeléből 21 gigabájtra nőtt.

Hiába tudatosultak a döntéshozókban a digitalizáció és a mobil technológia előnyei, az EU egésze némileg lassan (vagy óvatosan?) halad a digitalizáció útján. Európai Bizottság azzal számol, hogy a szövetség digitalizációs szintje nem éri el a Digital Decade programban 2030-ra megcélzott szintet. A vállalkozások 75 százaléka helyett csak mintegy kétharmada használ majd valamilyen felhőalapú technológiát, kb. harmaduk valamilyen big datához kötődő megoldást, és legfeljebb ötödük mesterséges intelligenciát. A lemaradás főleg a kkv-kat érinti.

Magyarországon is felemás a helyzet, pedig a gyors építkezéshez megvannak a jó alapok. A legfrissebb Cloudflare Radar (melynek néhány aspektusát itt mutattuk be) szerint Magyarországon az internetkapcsolat minősége kiváló (a lefedettség és a hozzáférhetőség is jónak mondható), letöltési sebességben Izland és Spanyolország után a harmadikok vagyunk. Bár a feltöltési sebességünkkel nem fértünk be az első tízbe, a világszinten alacsony latenciára szintén büszkék lehetünk.

Mobilhasználatban szintén jól állunk, a folyamatosan bővülő hálózatokra az NMHH idei 2. negyedéves mobilpiaci jelentése szerint 10,7 millió mobiltelefon, pontosabban hanghívásra is alkalmas SIM kapcsolódik, a mobilnetes adatforgalom pedig éves összevetésben 37 százalékkal nőtt. A legfontosabb infrastrukturális feltételek tehát adottak ahhoz, hogy a magyar kkv-k is kialakíthassák "mobile-first" stratégiájukat.

A puding próbája, azaz a gyakorlat

Ez nemcsak a szolgáltatók, hanem az üzletfejlesztési szakemberek szerint is megkerülhetetlen: nem lehetőség, hanem ma a piaci érvényesülés alapfeltétele. Az internet már jó ideje első számú csatornája a belső üzleti folyamatoknak és az ügyfelekkel történő kapcsolattartásnak (beszerzés, értékesítés, ügyféltámogatás stb.). Az internet elérésének első számú eszköze pedig valamilyen mobileszköz, jellemzően érintőképernyős okostelefon (kisebb arányban tablet). Ennek hatására a Google például pár éve áttért a mobile-first indexálásra.

De mit is jelent a mobile-first stratégia? Általánosságban azt, hogy egy vállalkozás figyelembe veszi: ügyfeleivel folyamatos a kapcsolata, mivel mobilról bárhonnan és bármikor leadhatnak rendelést, feltehetnek azonnali választ igénylő kérdéseket, reklamálhatnak, üzleti adatokat vagy segítséget kérhetnek és így tovább – ám közben ki kell szolgálni a hagyományos nagy képernyős csatornákat is. A legfontosabb persze az, hogy az üzleti folyamatokat úgy kell átalakítani, hogy a vállalkozás ezt az ügyféligényt képes legyen kielégíteni, majd ehhez kell igazítani az "online front-endet", azaz a weboldalt is. Vegyük sorra az ehhez vezető legfontosabb gyakorlati teendőket!

1. Reszponzív dizájn fejlesztése. A 'reszponzív' szó jelentése jelen esetben 'lehetőségekhez igazodó'. Mivel a fogadó oldalon többféle felbontású (1280×720 pixeltől 3840×2160 pixelig) és képarányú (4:3, 16:9, de mobiloknál már gyakori a 18:9, 19:9, sőt 20:9 is) kijelző lehet, olyan weboldalra van szükség, amely képes igazodni a mindenkori megjelenítőhöz, hiszen még egy egszerűbb site-ot is képtelenség lenne lefejleszteni (és aztán frissítgetni) egyedileg minden létező méretre. A fejlesztéshez éppen ezért csakis olyan mobilbarát webfejlesztő keretrendszert érdemes használni, amely erőteljesen támogatja a reszponzív oldalak kialakítását (erre vannak nagyon jó és ingyenes, nyílt forráskódú megoldások is, pl. a Bootstrap).

De mivel nincs tökéletes fejlesztőeszköz, mindig minden fejlesztést-változtatást alaposan le kell tesztelni különböző képernyőjű eszközökön minden elterjedt böngészővel. Az extrém eszközökön (képernyő, böngésző) legfeljebb akkor érdemes tesztelni a weboldalt, ha máshol már hibátlan. Az ilyen megoldásokat használók általában amúgy is számolnak azzal, hogy például a biztonság szemben támasztott rendkívüli követelményeik miatt egyéb téren lemondásra kényszerülnek. Persze ha ők a fő célközönség, akkor más a helyzet...

2. Tartalom és navigáció optimalizálása mobilra. Talán ez igényli a legnagyobb találékonyságot. Ami nagy képernyőn még átlátható, mobilon már nem biztos, hogy vonzó. Egérkurzorral könnyebb "célozni", mint virsliujjakkal stb. Az általános javaslat úgy szól, hogy nyújtson az oldal vonzó és intuitív élményt, amiben segít az egyszerűsítés – a navigációé és a tartalomé egyaránt.

Az egyszerűsítés előtt érdemes egy kis kutatást folytatni, hogy kiderüljön: a megcélzott felhasználók mely tartalmakat és funkciókat tartják fontosnak, és azokat kell a legkönnyebben elérhetővé tenni. A tartalom legyen tömör, de jól tagolt, könnyen és gyorsan áttekinthető (pl. rövid bekezdések, pontokkal jelzett felsorolások stb.), navigáció pedig egyszerű, és vezesse az érdeklődő figyelmét ún. CTA (call to action) elemek segítségével.

3. Sebességoptimalizálás. Habár az 5G-s mobilnet felveszi a versenyt a vezetékes nettel, érdemes a letöltési sebesség szempontjából is optimalizálni az oldalt, hiszen a világ legfelhasználóbarátabb oldala sem ér semmit, ha nem töltődik be villámgyorsan. Érdemes például a képeket és a fájlok tömöríteni, alkalmazni a lusta betöltés vagy lazy loading technikát (az oldal mindig csak azt tölti le, amire épp szükség van a megjelenített site-részhez). De sokat dobhat az oldal mobilos sebességén a gyorsítótárazás ügyes kihasználása is.

+1 Hibaelemzés, és vissza az elejére. A környezet (infrastruktúra, végponti hardver, szoftver) folyamatosan fejlődik, azaz a mobile-first dizájnú weboldalt is mindig lehet optimalizálni. Érdemes azonban a folyamatos hibajavítási-újítási vágyat mederbe terelni. Ehhez a KPI-okon (key performance indicator) keresztül vezet az út. Érdemes lehet vizsgálni, hogy megfelel-e a várakozásoknak és az iparági sztenderdeknek például a visszafordulási arány, a konverziós ráta, az oldalon eltöltött idő stb. Ezek különböző analitikai eszközökkel pontosan mérhetők, így adatok birtokában lehet dönteni a finomításról.

Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely a Yettel támogatásával készült. Részletek »