Milyen ütemben bővíti digitalizációhoz kapcsolódó profilját, milyen új eszközöket vet be a minél nagyobb piaci részesedés megszerzéséért és milyen új technológiákkal járul maga is hozzá a gazdaság technológiai megújulásához a Siemens? A vállalat tavaly év végén a müncheni innovációs napján vázolta jövőképét. Az egyik legpatinásabb német vállalat persze nem nyergel át a sportszergyártásra – mint azt esetleg a címből valaki gondolná –, de megoldásaival azt az iparágat is hatékonyabbá szeretné tenni.

Fókuszban az ipar technológiai váltása

A Siemens világszerte 377 ezer embert foglalkoztat, azaz egymagának több alkalmazottja van, mint a Microsoftnak, az Apple-nek, a Google-nek és a Facebooknak együttvéve, de piaci kapitalizációja (98-99 milliárd euró) még nem érte el a szintjüket, mondta a cég elnök-vezérigazgatója, Joe Kaeser. Ugyanakkor az utóbbi évek üzleti mutatóinak az alakulása épp a digitális technológiákhoz kapcsolódóan e tekintetben is biztató. A vezérigazgató számára nem ismeretlenek a tengerentúli viszonyok, hiszen maga is jó néhány évet töltött el a Siemens kaliforniai mikroelektronikai bázisán.

Hosszú évek útkeresése után valóban úgy tűnik a müncheni központban megtalálták a tartós növekedéshez vezető utat, eljutottak – ahogy Joe Kaeser fogalmazott – a 170 éves vállalat  újgenerációs változatának az építéséhez. A profilváltás a digitalizációra épít, és az ipar egészét, illetve azon belül néhány kiemelt ágazatot érint. A vezérigazgató közülük is a digitális gyártóipart, az egészségügyet és az energiaipart említette, mint azt a három vezető ágazatot, amelyre a társaság már eddig is és a következő években is a legtöbb kutatás-fejlesztési forrást költi.

Tavaly 5,2 milliárd eurót (a nettó bevétel 6,2 százaléka) fordítottak erre szemben az egy évvel korábbi 4,7 milliárddal. Idén további 0,4 milliárddal növelik k+f költéseiket. A fejlesztéseken mintegy 40 ezer alkalmazott dolgozik, 2016-ban 60 ezer, tavaly pedig 63 ezer eredményt szabadalmaztattak.

Az átalakulás a bevételekben is nyomon követhető. A digitális technológiákból származó bevételek a legutóbbi pénzügyi évben 20 százalékkal nőttek, meghaladták az 5 milliárd eurót, azonban még mindig nem érik el a teljes bevétel 10 százalékát. (A vállalat 83 milliárd euróval zárta legutóbbi pénzügyi évét.).

Budapest is fontos szereplője a változásnak

A cég technológiai igazgatója, Roland Busch arról beszélt, hogy a vállalatok jövője – szektortól függetlenül – azon áll vagy bukik, hogy mit tudnak kezdeni a rendelkezésükre álló adatokkal, valamint az IoT-vel, azaz a dolgok internetével. A Siemens is erre a területre koncentrál. Az adatgyűjtés és -elemzés megkönnyítésére fejlesztettek egy saját felhőalapú nyílt operációs rendszert, a MindSphere-t, mellyel alkalmazásokat, digitális szolgáltatásokat lehet fejleszteni, működtetni. A felhasználók teljesen új üzleti modelleket is kialakíthatnak, például gyártóberendezéseket működtethetnek óradíjas elszámolásban, ami a jelenlegi módszereknél jóval költséghatékonyabb megoldás lehet.

A Siemens maga is célzott alkalmazásfejlesztő központokat épített a MindShpere-re. Jelenleg 17 országban húsz központ működik, többek között Magyarországon is. A budapesti központban szerszámgépgyártó és mozgásvezérlő megoldások fejlesztésével foglalkoznak.

Világszinten jelenleg mintegy 900 szoftverfejlesztő, adattudós és mérnök dolgozik együtt az ügyfelekkel ezekben a központokban. A MindSphere nagyjából egy éve használható, azóta hozzávetőlegesen egymillió eszköz és rendszer kapcsolódik össze rajta keresztül, jövőre pedig ez a szám elérheti az 1,25 milliót. Idén januártól a MindSphere az Amazon szolgáltatásplatformján is elérhető. Ezt a technológiai igazgató azért tartja fontosnak, mert a partnerséggel a Siemens meghatározó piaci szerepbe kerül mind az ipari automatizációban, mind a felhőalapú megoldásokban.

A Siemens is kísérletezik a blockchainnel

Bár eddig a blockchaint elsősorban nem az ipari fejlesztésekhez kapcsolták, Roland Busch szerint a technológiának ott is van helye. A Siemens például az áramkereskedelmi elszámolásokban látja hasznosíthatónak.

A gyártás világát forradalmasító robotika szintén ott van a Siemens fókuszában, a cég már most is ajánl robotmegoldásokat, például önjáró targoncákat a gyáron belüli szállításhoz.

Hasonlóan fontos a szimuláció és az úgynevezett digitális ikrek(digital twin) koncepció is. Ezzel ugyanis a tervdokumentációkban szereplő feladatokat a valós gyártás előtt számítógépes szimulációval ki lehet kísérletezni, amivel nagymértékben csökkenthető az az idő és költség, ami a fejlesztéstől a sorozatgyártásig való eljutáshoz szükséges.

Ez utóbbira komoly felhasználási esetek is vannak. A Siemens az Adidasszal dolgozik együtt azon, hogy a digital twin technológiát alkalmazzák a sportszergyártó személyre szabott cipőinek gyártásában. Az erre épülő első, szinte teljesen automatizált gyárban hamarosan megkezdik a termelést.