Léteznek-e olyan informatikai stratégiák, melyek hatékonyan segítik a jelenlegi válsághelyzetben a vállalatokat? A Vezető Informatikusok Szövetsége (VISZ) ennek a kérdéskörnek szentelte őszi konferenciáját.

A szövetség elnökének, Fritsch Róbertnek a köszöntője, majd a Büki Nemzeti Park őrszolgálatának vezetője, Magos Gábor alapozó előadása után a szigorúan vett szakmai program a Díjbeszedő Holding Zrt. vezérigazgatója, Vojtek Endre előadásával indult. Mint mondta, egy hetven éve létező vállalat évente kb. 950 ezer ügyfél 17 millió számláját kezeli. Ezért is nagyon fontos kérdés az ügyfél-elégedettség, ami esetükben elsősorban az jelenti, hogy a közműszolgáltatás és a felhasználó fizetései magától értetődően, akadálymentesen menjenek végbe. A magánfogyasztók jelentős többsége még mindig a csekkes befizetést preferálja, de már most fel kell készülni arra, hogy néhány éven belül a Z generáció adja a legnagyobb ügyfélbázist. Ennek a generációnak azonban már a két legfontosabb szempont egy szolgáltatás megítélésénél, hogy annak mekkora az emissziós vonzata, illetve hogy biztosít-e mobilitást (bárhonnan elérhető legyen, pl. telefonos appon keresztül).

Vég Ottó, a 3rdGEN Zrt. alapítója a szoftverbevezetés egy fontos módszertani kérdésével foglalkozott: mit kell tisztázni a bevezetés előtt. Elvileg mindenki tudja, hogy egy szoftverbevezetés üzleti transzformáció, mondta Vég Ottó. Ám legtöbbször ezzel csak a menedzsment és a projektben közvetlenül érintettek vannak tisztában. Pedig a sikerhez alapkövetelmény, hogy az egész szervezet lássa ezt a célt. Mivel üzleti célról van szó, ezért a projektet a folyamatok felülvizsgálatával, frissítésével kell kezdeni. Ez segít a felszámolandó szürke zónák feltárásában, pontosabban meghatározható a stratégiai cél, továbbá kordában tarthatók az indokolatlan kérések. Vég beszélt néhány olyan alapvetésről is, amelynek figyelmen kívül hagyása miatt sok projekt elbukott. Például hogy biztosítani kell megfelelő erőforrásokat, többek között projektmenedzsert az üzleti és informatikai oldalról egyaránt, belső és külső szakértőket, valamint meg kell tervezni a helyettesíthetőséget is.

Fontos, hogy a felső vezetés elkötelezett legyen, mert csak úgy biztosíthatja a projekthez a megfelelő támogatást De meg kell nyerni a középvezetőket is, hiszen napi szinten ők működtetik a céget, ők közvetítik a stratégiát lefelé, a problémákat felfelé, hangsúlyozta a szakember.

Varga Balázs, az Oracle cloud sales managere az Oracle ún. dedikált régiós szolgáltatását mutatta be. Varga szerint a szolgáltatás jó válaszokat tud adni a vállalatok jelenkori problémáira, az informatikára nehezedő költségcsökkentési nyomásra, a magas implementációs költségekre, az elnyúló beszerzési folyamatokra vagy a IT-munkaerő hiányára. Mint mondta, ezekre elvileg a publikus felhő is jó választ, ám az nem mindenhol használható (pl. compliance, alacsony késleltetési követelmények, legacy rendszerek problémái).

Transzformáció kormányzati és piaci környezetben

Kormányzati IKT szektor – kihívások és lehetőségek címmel tartott előadásában Dömötör Csaba, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) általános vezérigazgató-helyettese, a szervezet tervezett átalakítását, illetve az átalakítás okait mutatta be röviden. Mint mondta, a NISZ mára 1575 munkatárssal dolgozó, 106 milliárdos forgalmú céggé nőtte ki magát. A vállalaton nagyon komolyan lecsapódnak a jelen problémái, a központi költségvetés nehézségei, az infláció, az energiaárrobbanás, az árfolyamváltozások (pl. a licencköltségek miatt). Gondot okoz az uniós források lassulása is, hiszen a NISZ nagyon sok fejlesztést ilyen forrásokból finanszírozott.

Erre válasz a konszolidáció. Ennek egy fontos lépése volt a Digitális Magyarország Ügynökség létrehozása, amelytől azt várják, hogy egységesebb lesz a kormányzati informatikai stratégia (e-közigazgatás, kormányzati informatika stb.). A konszolidáció érdekében átvilágítják a NISZ teljes működési hatékonyságát, és az eredmény függvényében újratervezik a tevékenységi köröket, majd ahhoz igazodóan új szervezeti struktúrát hoznak létre. Ennek függvényében alakul az insource-outsource tevékenység aránya is. Mint Dömötör mondta, a NISZ szeretné erősíteni a folyamatalapú működést és a szakmai tudásmenedzsmentet. A finanszírozás terén a közvetlen uniós források bevonása felé mozdul el a vállalat.

A NISZ-hez hasonló problémákkal szembesülnek a piaci cégek is, derült ki Neumann Péter, a 99999 Informatika Kft. solution architectje előadásából. Magyarországon egy Eurostat-felmérés szerint a vállalatok 26 százaléka használ valamilyen felhőt, de nem feltétlenül csak a költség, hanem például a kényelem miatt is. Mint Neumann mondta, jelenleg a hardverbeszerzés elég komoly probléma a vállalatoknak, egyes hardverekre hosszú hónapokat kell várni, ráadásul az árfolyamproblémák miatt a hardvermegújításnak, karbantartásnak egyre magasabb a költsége.

Kelemen Bálint, a Vodafone CIO-ja Transzformáció Covid idején címmel azt a folyamatot mutatta be, hogy a UPC Magyarország felvásárlása után a Vodafone hogyan alakult át konvergens szolgáltatóvá. A transzformáció külön nehézségét adta, hogy a folyamat a pandémia időszakára esett. Az átalakulás 2,3 millió ügyfelet érintett. A Vodafone rendszereinek 70 százaléka publikus felhőben, Kubernetes klaszteren vagy SaaS szolgáltatásként fut, az adattárház pl. a Google felhőjében. Fontos elem a DevOps alkalmazása, amely nagy rugalmasságot biztosít a fejlesztéshez. Ehhez komoly belső fejlesztési kompetenciát is fel kellett építeni.

De a technológia nem minden, hangsúlyozta előadása végén Kelemen. Visszautalva Vég Ottó előadására, szintén azt hangsúlyozta, hogy egy informatikai transzformációs projekt mindig üzleti célú kell legyen, amihez kell a felső vezetés elkötelezettsége és a teljes csapat motivációja: azaz mindenki lássa és értse, miért történik a változás. Ez a munkatársak belső karrierútjának a segítését is jelentheti. Bizonyos értelemben a technológia másodlagos, egy ilyen méretű transzformációs és konszolidációs projekt esetében a kulcs az ember, a felső vezetőktől az alkalmazottakig – összegezte előadását a Vodafone informatikai vezetője.