A közösségi behemót jól felfogott érdeke, hogy minél több ember számára legyen elérhető és megfizethető internetszolgáltatás. Ennek támogatására szolgál a frissen bemutatott új projekt is.

Hernyóra emlékeztető mozgással lavíroz a villanypóznák tetején az az egyelőre kísérleti stádiumban lévő robot, amelytől a kábeles interneteléréshez szükséges infrastruktúra kiépítésének olcsóbbá és gyorsabbá tételét remélik a fejlesztők. A Facebook boszorkánykonyhájában rotyogó projekt jövőre léphet megvalósítási fázisba.

Ahol egy drót van, ott kettő is elfér

Az alapötlet meglepően egyszerű: a hálózat kiépítését a minden lakott terület környékén megtalálható középfeszültségű vezetékekre támaszkodva oldanák meg. Ez persze így önmagában nem lenne elég a sikerhez, de a kutatók jó úton járnak, hogy mind a vezetékekre feltekerhető internetes kábel súlya és teherbírása, mind a telepítést végző robot képességei elérjék a kívánt szintet.  

 

A fenti videóban szépen látszik, miként is végezné a munkát a selyemlepke latin neve alapján Bombyxnak nevezett, öntevékeny gép. A mérnöki leleményességnek köszönhetően a vezetékek összefűzésekor is stabil tud maradni a szerkezet, ha pedig egy akadályt jelentő póznához ér, akkor hernyómozgásra váltva átemeli a kábeleket tartalmazó egységet a zavaró tereptárgy felett.

A másik kulcsfontosságú alkotórész maga a kábel, amely a hagyományos kültéri internetes kábelekhez képest sokkal vékonyabb, és ennek megfelelően lényegesen könnyebb is. Ez lehetővé teszi, hogy a robot nagy távolságokon keresztül legyen képes önállóan, emberi beavatkozás nélkül végezni a munkát, ami természetesen tovább faraghat a telepítés költségein.

 

A Facebook példája a potenciális bevetési területre: Uganda internetes- (bal oldalon) és középfeszültségű elektromos hálózata 

 

A tervek szerint leginkább a fejlődő régiók számára jelenthet majd nagy segítséget a rendszer, hiszen ezeken a területeken bőven van mit fejleszteni a vezetékes ellátottságon. A Facebook ugyanakkor sem internetszolgáltató, sem infrastruktúra-fejlesztő nem kíván lenni. Ha a technológia bizonyítottan működik, azt a cég más vállalkozások számára licencszerződés keretében szándékszik elérhetővé tenni.

Talán ez most bejön

A közösségi óriásnak messze nem ez az első próbálkozása a témában. Az első nagy álom még hét éve indult az Internet.org létrehozásával. A kezdeményezés a fejlődő országok lakóit igyekezett helyzetbe hozni azzal, hogy helyi szervezetekkel, kormányzati és telekommunikációs szereplőkkel együttműködve az alapvetőnek ítélt internetes forrásokat ingyenesen biztosítják. A Free Basics program végül 2015-ben indult útjára, de a nagyon szelektált kínálatot biztosító internetelérés azonnal kritikák keresztüzébe került és többek között Indiában és Egyiptomban is nagyon gyorsan elkaszálták.

A másik, szintén nem túl pozitív kicsengésű próbálkozás az égben zajlott, és formálisan szintén az Internet.org nevéhez kötődött. A 2014-ben bejelentett Aquila projekttel a Facebook-alapító Mark Zuckerberg nagyívű terve az volt, hogy drónokkal vinnék el a netet a világ nem lefedett pontjaira – ingyen. Ami praktikusan ebben az esetben is azt jelentette volna, hogy a drónok által lefedett területen a felhasználók ingyenesen használhatták volna a Facebookot. Különböző problémák miatt azonban 2018-ban elmeszelték a fejlesztést.

Közösség & HR

Bűncselekmények gyanújával készült feljelentés a KRÉTA-rendszer ügyében

A 2019-ig visszatekintő kormányzati átvilágítás "gyanús mintázatot" talált, ennek nyomán pedig 40 oldalas feljelentés készült a KRÉTA, a Neptun és az állami iratkezelők 100 milliárd forintot is meghaladó kifizetésit illetően.
 
Előrelátó tervezés és meghatározott menetrend segíti az incidensek minél gyorsabb elhárítását. Ehhez azonban sok feladatot és felelősséget kell tisztázni – még jóval azelőtt, hogy bekövetkezik a baj.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.