2018 végén vált bizonyossá, hogy Redmondban felhagynak a különutas kísérletezéssel, és inkább Chromiumra alapozva gondolják újra a nagy reményekkel indított, de végül népszerűtlennek bizonyuló böngészőjüket. Az Edge-ben így tavaly a néven kívül gyakorlatilag mindent kicseréltek, hogy aztán idén januárban hivatalosan is elstartolhasson a régi-új browser.

Egyelőre bejött a számítás

A NetMarketShare friss adatai szerint a Google rendszerére épülő Edge-nek érzékelhető mértékben sikerült növelnie piaci jelenlétét a desktopok és laptopok képernyőin. Az Edge tavaly kisebb-nagyobb kilengésekkel 5 százalékos tortaszeletet tudott birtokolni, ám a grafikon decembertől trendszerű emelkedésbe váltott.

A Chrome mögött tülekedő kisebb szereplők részesedésének változása az elmúlt egy évben (Forrás: NetMarketShare)

Ahogy a színes görbékből látszik, az elmúlt egy évben a Firefox lassan, de meglehetősen biztosan veszített népszerűségéből. A Mozilla Alapitvány böngészője sokáig stabil másodikként futott a Chrome mögött, ám az Edge felfutása ennek márciusban véget vetett.

Egyelőre persze csak marginális különbségről beszélhetünk: az Edge a számítógépről futtatott böngészések 7,59 százalékáért felelt a múlt hónapban, míg a Firefoxnak 7,19 százalék jutott. A momentum azonban a Microsoft terméke mögött van, főleg úgy, hogy Windows 10-re csak a következő frissítéssel fog nagy tömegben eljutni a program.

Éles váltás

Anno az EdgeHTML lecserélését nyílt forráskódú motorra azzal magyarázta a Microsoft, hogy a Chromium révén a böngészője jobban igazodik majd a webes szabványokhoz, így a webfejlesztők dolga is egyszerűbbé válik. De jobb lesz a végfelhasználóknak is, mert nem fognak beleütközni alkalmi kompatibilitási problkémákba sem. Sőt jobb lesz a vállalati felhasználóknak is, mert sokkal könnyebben fognak felépíteni webes alkalmazásplatformokat. (Közben azért meg kellett oldani azt is, hogy az exploreres vállalati megoldások is zökkenőmentesen futtathatók legyenek az új Edge-ben.)

A Microsoft hangsúlyozta: hosszú távú döntést hoztak, amelyből a a Chromium projekt is sokat nyer azáltal, hogy maga mögött tudhatja a szoftveróriás fejlesztői kapacitását. A cég első körben négy olyan területet jelölt meg, ahol hozzá tud járulni a Chromium projekthez. A négy terület az ARM64 natív támogatása, a hozzáférhetőség javítása (Microsoft UI Automation átadása – lényegében a fogyatékkal élőket segítő megoldások lehetővé tétele), a hardverfejlesztés segítése, mindenekelőtt a modern beviteli lehetőségek (érintőképernyő, gesztusvezérlés stb.) terén, valamint biztonsági fejlesztések támogatása.

Nem minden riválisnak rossz

Az Edge népeszerűségének frissen támadt növekedése a Firefox készítőit aggaszthatja, ám a piac bő kétharmadát uraló Chrome esetében nem nagyon vannak ilyen problémák. A Google ugyanis csak dörzsölheti a tenyerét, hogy a Microsoft böngészőjén keresztül az internet újabb szeletére terjesztette ki ökoszisztémáját. A fejlesztőknek ugyanis így sok esetben egyszerűbb és üzletileg racionálisabb lesz a Google rendszerére koncentrálnia, mint azzal bajlódni, hogy megoldásuk tökéletesen fusson féltucat másik, elhanyagolható részesedésű böngésző alatt is.