Ma már világszerte egy nagy csomó országban alkalmaznak a mesterséges intelligenciára épülő, kínai megfigyelő technológiákat, értve ez alatt elsősorban a kínai fejlesztésű arcfelismerő rendszerek részben vagy teljes egészében megvalósított telepítéseit – derül ki a Carnegie Endowment for International Peace ősszel kiadott jelentéséből. A legtöbb helyen kombinálják a Kínából vásárolt és az amerikai technikát, ami magára Kínára és az Egyesült Államokra is igaz, de ilyen rendszerek működnek Indiában, Ausztráliában, Brazíliában és több európai országban is.

Sokfelé, elsősorban Latin-Amerikában, Afrikában és a Közel-Keleten, teljes egészében a kínai eszközökre és technológiákra támaszkodnak ezen a területen, párhuzamosan a sokat emlegetett Egy Övezet Egy Út programmal, de a fejlett országok között is ott van Japán, ahol szintén bevezettek minden elemében onnan származó megoldásokat. Kína ezzel nem csak az MI alapú megfigyelő- és arcfelismerő technológiák egyik prominens felhasználójává, de egyik legnagyobb exportőrévé is vált, ami tovább gerjeszti az aggodalmakat a disztópikus társadalmi kreditrendszerrel kapcsolatban is.

Könnyen leküzdjük az aggályainkat

A kutatás felhavja rá a figyelmet, hogy a kínai szállítók állami beágyazottsága ezen a területen különösen aggasztó lehet. Ha az 5G hálózati eszközöket kizárják bizonyos piacokról a beépített hátsó kapuk egyelőre sehol sem bizonyított gyanújára hivatkozva, hozzátáve mindehhez a kínai beszállítói függőség kockázatait és az ottani gyártók szoftveres minőségbiztosítási vagy támogatási gyakorlatainak hiányosságait, akkor mi a helyzet az arcfelismerő alkalmazásokkal és a hozzájuk való (persze egyelőre szintén csak vélelmezett) hozzáférésekkel.

A jelentés szerint az amerikai-kínai kereskedelmi háború frontvonalában álló Huawei maga is világszerte 50 országba ad el vagy adott el ilyen mesterséges intelligenciára épülő megfigyelő rendszereket, miközben az amerikai IBM, a Palantir és a Cisco rendre 11, 9 és 6 országban kötött üzleteket. Ahogy a statisztikából kiderül, a sokszor mefogalmazott kritikák ellenére a liberális demokráciák is egyre nagyobb kedvvel használják a szóban forgó technológiákat: az ide sorolt országok 51 százalékban már sor került hasonló telepítésekre, szemben a zárt autokratikus államok 37 százalékos és az illiberális demokráciák 41 százalékosarányával.

Érdekesség, hogy a dokumentum Magyarországot azok között az országok között említi, amelyekben közvetett vagy nem hivatalos bizonyítékok utalnak az MI-támogatott megfigyelő rendszerek alkalmazására, de az indexben való szerepeltetésükhöz nem állnak rendelkezésre igazolható és ellenőrizhető adatok. Az uniós iBorderCtrl határvédelmi rendszert Görögország és Lettország mellett ugyancsak Magyarországon tesztelték, egész pontosan a tompai határátkelőnél. Fontos megjegyezni, hogy a kísérlet nem volt része a hivatalos határellenőrzésnek, a tesztek a közúti átkelőhely elkülönített pontján, önkéntes alapon zajlott.