Bár az American Society of Heating, Refrigerating and Air-Conditioning Engineers (ASHRAE) által meghatározott iparági szabvány 18 és 27 Celsius-fok közé teszi az adatközpontok üzemeltetéséhez ideális külső hőmérsékletet, az egyes országok azonban az éghajlatuktól függetlenül építik a mesterséges intelligencia számítási igényeit kiszolgáló vagy az adatok saját határaikon belüli tárolását biztosító létesítményeket. A Rest of World hétvégén közölt tanulmányában összesen 8 808 adatközpontot azonosított világszerte, amelyek közül 600 egyértelműen túl forró helyeken fekszik a szerverek optimális működtetéséhez, és 21 országot listázott, ahol kizárólag ilyen körülmények között működnek ezek a rendszerek.
A szóban forgó 600 esetben az éves átlaghőmérséklet is meghaladja a 27 fokot (ilyen mondjuk Szingapúr, Thaiföld, Nigéria vagy az Egyesült Arab Emírségek), de az adatközpontok túlnyomó többsége, közel 7 ezer üzem így is olyan helyeken található, ahol nem adottak folyamatosan az ASHRAE ajánlásában meghatározott hőmérsékleti feltételek. Eközben Norvégia és Dél-Korea összes adatközpontja, valamint Japán szinte összes adatközpontja olyan régióban található, ahol az átlagos hőmérséklet 18 fok alatt van. A létesítmények értelemszerűen itt működnek a leghatékonyabban, míg hűtésük a forró éghajlaton növeli a költségeket, terheli az elektromos hálózatot, és hozzájárul a károsanyag-kibocsátáshoz is.
Látótávolságban az új, hatékonyabb megoldások
A jelentés szerint a magas vagy nagyon magas hőmérséklet az adatközpontok legnagyobb kockázati tényezői közé tartozik, mivel a hűtőrendszerek terhelése mellett az energiaátvitel hatékonyságát is csökkenti, növelve az áramszünetek kockázatát. A probléma 2040-re az adatközponti csomópontok kétharmadát érintheti majd, beleértve az ázsiai és csendes-óceáni térség és a Közel-Kelet összes csomópontját. A a 33 fokos átlaghőmérséklettel és a 80 százalék feletti relatív páratartalommal jellemzett Szingapúr például már most is a világ egyik legnagyobb sűrűségű adatközpont-klasztere a maga 72 egységével, több mint 1,4 gigawattos kapacitásával és további 300 megawattos tervezett kapacitásbővítésével.
A cikkben megszólaló, hatékonyabb hűtési megoldásokon dolgozó kutató szerint a korlátlan léghűtéses növekedés régi modellje egyszerűen fenntarthatatlaná vált, de a csipek közvetlen folyadékhűtésése vagy a bemerítéses (immerzív) hűtésnek nevezett technológia fejlesztése is már kereskedelmileg életképes szinten áll, és a következő 2-5 évben standard funkcióvá válhat. Hosszabb távon, 5-10 éves távlatban pedig megjelennek a "radikálisabb megközelítések" is, mint amilyenek mondjuk a tenger alá telepített rendszerek. Októberben mi is beszámoltunk egy ilyen projekt indulásáról Kínában, míg a Közel-Keleten a hidrogén üzemanyagcellák és a föld alatti adatközpontok jelenthetnek megoldást.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak