Egy friss felmérés szerint a nagyvállalatok háromnegyedénél még a kanyarban sincs Big Data-projekt. Az elterjedést a válaszok szerint a business case-ek hiánya akadályozza, pedig a világ egyik legnagyobb figyelemmel kísért eseményének végkimenetelét is befolyásolta már.
Hogy mennyire kurrens téma az informatikában a Big Data, azaz a nagy mennyiségű és sokféle, gyakran struktúrálatlan formában fellelhető információk elemzése, azt jól mutatja, hogy az Oxfordban minden évben megrendezett Silicon Valley Comes to Oxford kétnapos konferencia kizárólag a Nagy Adat köré épült.
Az esemény kutatási alapját képező friss felmérés tanúsága szerint azonban az információk mélyebb, teljes körű elemzését ígérő Big Data még csak "szóbeszéd" szintjén van jelen az azt elméletileg kihasználni képes vállalati körben. A megkérdezett szervezetek mindössze 6 százalékánál van már használatban, míg további 18 százalék esetében éppen a pilot projekt folyik. Ez egyben azt is jelenti, hogy a cégek háromnegyede érdemben nem foglalkozik még a Big Datában rejlő lehetőségekkel.
Az Obama-stáb a Big Data használatában is jobbnak bizonyult
Kiváló példa ■ Ennek egyik oka az, hogy a vállalati szakemberek vonakodnak olyasmibe vágni, amelyhez nem érhetők el olyan dokumentált példák, esettanulmányok, business case-ek, amelyek a bevezetést könnyíthetnék meg a leírt tapasztalatokkal, elért (remélhetőleg pozitív) eredményekkel. A helyzet azonban az, hogy a struktúrálatlan adatok magas szintű elemzése szerepet játszott például a legutóbbi amerikai elnökválasztási kampányban is.
Elemzők már az urnazárás előtt is úgy látták, a közösségi tér, a mindent átszövő információáramlásban rejlő lehetőségeket Obama stábja tudta eredményesebben kihasználni. Nyilvánvalóan nem kizárólag a Big Data sikeres használata jutatta újabb mandátumhoz a régi-új elnököt, a technológia bevetése mindenképpen segített a végül simának bizonyuló győzelem elérésében.
A konferencián felszólalt a McKinsey Global Institute (MGI) elemzője is, aki tényként kezelte, hogy az adatok használata és elemzése jelenti majd rövid időn belül a legfontosabb elemét a cégek, szektorok vagy akár országok közötti versenynek. Azok a vállalatok, amelyek okosabban gazdálkodnak a cégen belül és kívül egyaránt fellelhető adattömeggel, esélyesebbek lesznek arra, hogy piaci pozíciójukat az előnyükre módosítsák.
Az MGI elemzése szerint csak és kizárólag a személyek helyzetét meghatározó adatok feldolgozása és analitikája 100 milliárd dollárnyi üzletet eredményezhetne a szolgáltatóknak, ha tökéltesen kihasználnák a Big Data potenciálját. Érdekes módon a kutatóintézet azt is megállapította, hogy ennek az értéknek körülbelül a hatszorosát élvezhetnék a felhasználók azáltal, hogy számukra jobban célzott, aktuálisabb, relevánsabb üzeneteket, ajánlatokat kapnak.
Mások viszont úgy vélik, nem lehet ennyire feketén vagy fehéren értékelni az adatrobbanásban rejlő lehetőségeket. Az adatelemzési folyamatokhoz algoritmusokat fejlesztő egyetemi bázisú cég, a Satali elnöke szerint a felhasználókat el is riaszthatja az, ha ennyire pontosan rájuk szabott reklámokkal, épp a megfelelő időben kapott információval kezdik bombázni őket a cégek. A Nagy Testvér-effektus averziót válthat ki, és végső soron elképzelhető, hogy éppen az elvárttól ellentétes eredményhez vezet. A szakértő úgy látja, hiába vannak már meg az eszközeink arra, hogy tökéletes megoldással álljunk elő, a vásárlók nem feltétlenól a tökéleteset keresik.
Növekedés és nehézségek ■ A téma jobb megértésében segíthet az Oracle
idén nyáron közzétett tanulmánya is. Ennek keretében több száz észak-amerikai vezető osztályozta, hogy vállalata mennyire készült fel az adatrobbanás kihívásaira, akár a megfelelő infrastruktúra kiépítésének, akár az összegyűjtött adatok elemzésének szempontjából. Az anyagból kiderül, hogy a big data, vagyis a hagyományos adatbázis-kezelő készségek határait feszegető adattömeg egyelőre nem annyira volumenében, mint inkább a feldolgozás, illetve az adatfajták és -források sokféleségének miatt jelent túl nagy falatot.
A felmérésben résztvevők túlnyomó többsége, 94 százaléka tapasztalta, hogy az elmúlt években majdnem kétszeresére emelkedett a begyűjtött és jól-rosszul menedzselt adatok mennyisége. Majdnem ugyanennyien, 93 százalékban azonban úgy ítélték meg, hogy cégük bevételeket veszít, amiért képtelen az összeszedett információt megfelelően hasznosítani. A legnagyobb problémát a válaszadók fele abban látja, hogy az adatokat nem mindig tudják a gyakorlatban is kamatoztatható képességekké alakítani.
