Kína több mint 100 milliárd dollárt fektet be a félvezetőipar támogatására, ezért rendkívül fontos, hogy az Egyesült Államok törvényhozói mihamarabb megállapodjanak arról, hogyan juthatna hozzá az iparág a februárban elfogadott CHIPS Actban beígért 52 milliárd dollár támogatáshoz. Ezzel érvelt az amerikai szenátus kereskedelmi, tudományos és közlekedési bizottsága előtt a Micron Technology vezérigazgatója, Sanjay Mehrotra, aki a bizottsági meghallgatáson Pat Gelsinger Intel-vezérrel, Tim Archerrel, a Lam Research csipgyártó berendezéseket szállító vállalat vezetőjével, valamint Preston Feighttal, a PACCAR tehergépjármű-gyártó vezetőjével a CHIPS Act végrehajtásának gyorsításáért lobbizott.

A bizottsági meghallgatáson részt vevő vállalatvezetők hangsúlyozták: Ázsiában, elsősorban Kínában, Tajvanon és Dél-Koreában, készül a csipek négyötöde, és ezeknek az országoknak a kormányai mégis nagy összegű támogatásokkal segítik az iparágat, hogy a régió a globális félvezetőgyártás központjává váljon. A legnagyobb veszélyt Kínában látják.

Fontos az időzítés is, mondta a bizottsági tagoknak Mehrotra, utalva arra, hogy jó lenne mihamarabb hozzájutni az 52 milliárd dollárhoz. Abban ugyanis a demokrata és republikánus oldal között nagy az egyetértés, hogy meg kell segíteni az iparágat, hogy megerősíthesse globális pozícióit. Ennek megfelelőn el is fogadták, hogy menjen az 52 milliárdos támogatás. A finanszírozás hogyanjában azonban már nem feltétlenül ért egyet a két oldal, és ez egyelőre megakasztotta a folyamatot annak ellenére, hogy állítólag a szenátorok többsége is a finanszírozás gyors beindítását támogatná.

A kínai paradoxon

De nem mindenki. A Nikkei beszámolója szerint bizottsági meghallgatáson Rick Scott floridai republikánus képviselő (korábban Florida kormányzója) például arról beszélt, hogy nem nagyon látja a támogatás gazdasági megtérülését. Az sem tetszett a szenátornak, hogy miközben az Intel állami támogatásért kuncsorog, milyen intenzív üzleti kapcsolatban van Kínával.

Gelsinger ezt azzal magyarázta, hogy ha valaki piacvezető akar lenni, akkor ott kell lennie a világ legnagyobb félvezető-piacán. (A Micron-vezér megfogalmazásában: a kínai piac biztosítja a méretgazdaságosságot.) És ezt még akkor is meg kell tenni, ha a kínai jelenlét kockázatos – például a szabadalmak kiszivárgása miatt. Gelsinger azt is hangsúlyozta, hogy ezek a beruházások az Intelre is nagy terhet rónak, hiszen rontja a vállalat nyereségességét, amitől csökken az árfolyam, amitől elégedetlen a Wall Street.

Az amerikai félvezetőipar paradox viszonyát Kínához jól mutatja az Intel helyzete, mert a vállalatnak ma már Kína a legnagyobb bevételi forrása. 2021-es pénzügyi évben a vállalat Kínából származó bevételei 4,4 százalékos növekedéssel 21,1 milliárd dollárt hoztak, míg az amerikai piac 14,9 százalékkal csökkenve 14,1 milliárd dollárral zárt.

A SIA (Semiconductor Industry Association) adatai szerint az Egyesült Államok részesedése a globális modern félvezetőgyártó kapacitásból 1990-ben még 37 százalék volt, jelenleg csupán 12 százalék. Mint a SIA írja, ennek elsődleges oka, hogy az USA-val ellentétben más országok komoly állami támogatásokkal segítették az iparág megerősödését, és ezek az országok jelentősen növelték kutatás-fejlesztési kiadásaikat.

Aki kíváncsi arra, hogyan megy az iparági lobbi az USA-ban, egy kattintásnyira megnézheti a közle két és fél órás bizottsági meghallgatás teljes felvételét.