Kisebb induló költséget jelent a private cloud bevezetése, ha elsősorban nem vásárlással, hanem bérlés útján áll össze a platform. De nem keveredik-e önellentmondásba a főként működési költséget jelentő megoldás a magánfelhő természetével?

Előző cikkünkben átnéztük, milyen tényezőkre kell odafigyelni magánfelhő vásárlása és kiépítése során. Akkor, ha kizárólag az adatok helyben tárolása az egyetlen elfogadható módszer a vállalati IT-rendszer hatékonyabbá tételére, a nyilvános felhő pedig az információ érzékenysége miatt nem választható. De mi a helyzet abban az esetben, ha túl magas a beruházási költség, milyen egyéb lehetőségek állnak rendelkezésre?

A kérdés érdekes határmezsgyére visz; ezúttal a magánfelhő mint bérlemény tematikáját járjuk körbe. Közben arra keressük a választ, hogy mennyire ütközik ez a private cloud alapeszméjébe. Hiszen, ha a rendszert nem tulajdonolja, hanem csupán bérli a szervezet, akkor – elméletileg – a benne kezelt adatokhoz sem kizárólag a saját alkalmazottai férnek hozzá.

Lássuk tehát, mi fán terem a bérelt magánfelhő!

Ellenőrzött keretek között

A menedzselt private cloud hasonló szituációt jelent, mintha vásárolnánk egy házat és azután a rendelkezésünkre állna egy külső csapat, amit bármikor hívhatunk probléma esetén. Kicsit kifordítva, ez a csapat akár előre is figyelmeztethet, ha valamilyen (adat)szivárgási vagy biztonsági esemény fenyeget, megelőzve a nagyobb károkat.

Átfordítva ezt az IT nyelvére, a vállalatoknak csak az operációs rendszert kell kiválasztaniuk, a szolgáltató felelőssége az adminisztrációs, felügyeleti, biztonsági és terméktámogatási feladatok ellátása. Mivel az erőforrásokat más szervezetekkel nem kell megosztaniuk, az általuk bérelt infrastruktúra teljesítményének egésze rendelkezésükre áll. Kiépítendő adatközpont vagy fenntartandó infrastruktúra hiányában a vállalatok igényeiknek megfelelően skálázhatják fel vagy lefelé a rendszert, korábban elképzelhetetlen rugalmasságra téve ezzel szert. Ilyen szolgáltatást nyújt például a ZeroStack Cloud Managed Infrastructure néven.

A magán- és a nyilvános felhő között húzódó területen utóbbi felé közelítő megoldás a bérelt magánfelhő. Ebben a helyzetben a használni kívánt rendszert en-bloc bérli a vállalat, ahelyett, hogy saját maga fordítana erőforrásokat a hardveres, hálózati és szoftveres környezet kialakítására.

A HPE GreenLake Flex Capacity szolgáltatása kínál lehetőséget a fentihez hasonló, de a növekedést magában hordozó megoldás kialakítására. Ennek során a szolgáltató az ügyfélnél telepíti az aktuális igényekre tervezett erőforrásokat, melyek kibővítése könnyen és dinamikusan mehet végbe, az elvárások növekedésével megegyező ütemben. A rövid csúcsokat az az overhead szolgálja ki, melyet szintén a vállalatnál épít ki a HPE, de csak akkor számláz érte, ha azt valóban használja is az ügyfele. A havi elszámolással használható szolgáltatás minimalizálja a befektetési költségeket és rugalmassá teszi a vállalati IT bővítését.

Pénzügyi szempontból a nagy kérdés az, hogy hosszú távon melyik választás jelent nagyobb kiadást. Ennek meghatározásához három tényezőt kell figyelembe venni: a befektetési, a működési és a közvetett üzleti (pl. leállásból származó) költségeket. Ezek összesítésével válik láthatóvá, hogy anyagilag melyik megoldás a legkedvezőbb.

A Rackspace teljes birtoklási költséget (TCO) vizsgáló tanulmánya rávilágít: a magánfelhő kiépítése nem csak hardveres és szoftveres kiadást jelent, hanem gyakran együtt jár a kiszolgálószemélyzet számának növekedésével. A jelentés szerint minden egyes, beruházási céllal az adatközpont fejlesztésére elköltött dollár általánosságban durván 2 dollárral növelte a szolgáltatásüzemeltetés költségét.

Ez a jövő?
A hibrid felhős, menedzselt megoldások iránti globális igény folyamatosan nő. A piacelemzéssel foglalkozó Market Research Future legfrissebb, február közepén megjelent tanulmánya például 55 milliárd dollárosra teszi az idei, ebből a szegmensből származó bevételek összegét. Növekedő pályáról van szó: a piackutató 15 százalékos évenkénti bővülést prognosztizál. Ez egyébként egybevág a Grand View Research tavalyi, hasonló tárgyú elemzésének megállapításával.

A legjobbat mindenből

Az életben viszonylag kevés esetben kell túltolni a biciklit: a legtöbb helyzetben az arany középút szokott a leghatékonyabb megoldásnak bizonyulni. Nincsen ez másként a magánfelhő vásárlás/bérlés kontextusában sem. Érdemes megfontolni tehát a két módszer ötvözetét.

Mit is jelent ez? Tulajdonképpen arról van szó, hogy a private cloud platform alapját, azt a minimum hardveres és hálózati erőforrást, amire mindenképpen szükség van, megvásárolni; az azon felül jelentkező szükségleteket pedig inkább bérlés útján kielégíteni. Vagyis nem a csúcsterhelésre kell tervezni, annak kiszolgálását bérléssel érdemes megoldani.

Ehhez tisztában kell lenni az adott szervezet működésével, digitális fogyasztásának legapróbb részleteivel. Ennek tudatában megtervezhető az az erőforrás-mennyiség, ami a hétköznapok során elegendő lesz, miközben a csúcsterheléstől sem kell tartani – csak ezeknek a helyzeteknek a megoldása nem feltétlenül "házon belül" történik. Így, miközben például az átlagos terhelést jelentő adminisztrálás vagy felhasználókezelés saját tulajdonban levő vason zajlik, az olyan tüskék, mint amilyen a karácsonyi bevásárlási időszak az értékesítés számára, bérelt erőforrások segítségével kezelhetők költséghatékonyan.

A vállalatok hajlamosak beleesni abba a hibába, hogy kizárólag egy megoldásban gondolkodnak, holott a saját infrastruktúra és a bérlés együtt életképes alternatívát jelent. Ez a hibrid kialakítás ugyanakkor azzal jár, hogy a céges adatok egy része óhatatlanul külső fél által ellenőrzött rendszerbe kerül. A kockázat felvállalását minden esetben az adott szervezet információbiztonsági szabályzatának ismeretében kell meghozni. A döntés tehát ebben az esetben már nem elsősorban technikai jellegű, hanem a biztonság és költséghatékonyság közötti gordiuszi csomó feloldásáról szól.

Cloud & big data

Az internetnek nem lenne muszáj ilyennek lennie

Legutóbb az új-zélandon elkövetett rasszista mészárlás világított rá arra, hogy a net milyen nyomorult módon működik abban a formában, ahogy a kétezres években felfutott online vállalatok felépítették.
 
Minek nekünk tartalomkezelő rendszer? – teszi fel a kérdést sok kis- és közepes vállalat vezetője. Pedig egy CMS-sel nem csak a költséghatékonyság javítható, hanem bevételek is növelők.

a melléklet támogatója az Aruba Cloud

Hirdetés

Tartalomkezelés az üzleti céloknak megfelelően

A konkrét üzleti folyamatokat segítő online lépésekre még mindig az útkeresés a jellemző. Pedig az internetet mindenki használja, és egyre többen készségszinten – mégis, valami hiányzik.

A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az Oracle átáll a féléves verzió-életciklusra, és megszünteti az ingyenes támogatást üzleti felhasználóknak. Mire kell felkészülni? Dr. Hegedüs Tamás licencelési tanácsadó (IPR-Insights Hungary) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2018 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.