Az OpenAI állítólag további támogatást próbál szerezni legnagyobb befektetőjétől, a Microsofttól az emberi képességekhez mérhető "szuperintelligens" technológiai megoldások fejlesztésére. A két vállalat 2019-ben 1 milliárd dolláros, 2023 elején pedig 10 milliárd dolláros, több évre szóló megállapodást jelentett be, de az események azóta még jobban felgyorsultak. Kiderült, hogy az OpeanAI bevételszerző képessége az akkori tervekhez képest sokkal kedvezőbben alakul, másrészt a piaci verseny is élesebbé vált, ahogy a Google és az Amazon is a Microsofthoz hasonló, százmillió vagy milliárd dolláros nagyságrendű befektetésekről tárgyal olyan MI-fejlesztő startupokkal, mint a Character.AI vagy az Anthropic.

Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója a Financial Timesnak ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a cél az általános mesterséges intelligencia (AGI) létrehozása, illetve a technológia lehetőségeinek és biztonságossá tételének vizsgálata, beleértve a szükséges számítási infrastruktúra megvalósítását is. Más piaci szereplők, például az IBM úgy határozzák meg az AGI-t, mint az emberivel egyenlő, öntudatosan viselkedő intelligenciát, ami képes tanulni, megoldani a problémákat, sőt tervezni a jövőt – ez pedig sokak szerint még csak elméleti koncepcióként létezik. Altman már a meghatározás szintjén is sokszor tett ellentmondó nyilatkozatokat, de ma már az OpenAI fejlődésének következő lépcsőjeként hivatkozik az álalános célú MI-re.

Pénzre mindenképpen szükségük lesz

Az FT riportjában Altman arról beszél, hogy manapság szó van az OpenAI-ról mint kutatólaborról, a Microsofttal folytatott partnerségről, a ChatGPT-ről és általában a GPT alapú megoldásokról, de ezek nem önálló termékek, hanem csatornák az OpenAI egyetlen valódi termékéhez, a "mágikus intelligenciához". A Microsoft újabb befektetéseivel kapcsolatban optimista cégvezető azt is belengette, hogy nagy nyelvi modelljének (LLM) következő kiadása, a GPT-5 akár már ebben az évben elérhetővé válhat, de elismerte, hogy egyelőre fogalma sincs annak képességeiről: az új generációs modell fejlesztése korai szakaszban jár, és már csak biztonsági szempontból is fontosak lennének a pontos előrejelzések.

Itt érdemes megjegyezni, hogy márciusi megjelenése óta a GPT-4 gyorsan népszerűvé vált, de még mindig vannak feltűnő hibái: ugyanúgy jellemzők rá a hallucinatív kimenetek, és az is kiderült, hogy könnyen felhasználható nagy mennyiségű téves információ generálására, amivel szemben az OpenAI-nak a mai napi sem sikerült hatékony védőkorlátokat felhúznia. Szintén problémásnak tűnik az új modelleket kiszolgáló rendszerek felépítése, miután már a GPT-4-re és elődeire támaszkodó eszközök működtetése is iszonyatosan drága mulatság, arra pedig maga Altman is több ízben felhívta a figyelmet, hogy milyen kihívásokat jelent az infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges, a drága és hiánycikknek számító MI-csipek beszerzése.