Az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke hétfőn kezdte meg öt napon át tartó meghallgatását a Google három évvel ezelőtti, 4,3 milliárd euró összegű bírságának ügyében, amely ellen az amerikai vállalat fellebbezéssel élt. Az Európai Bizottság 2018-ban az Android mobil operációs rendszerrel kapcsolatos versenykorlátozó gyakorlatok miatt osztotta ki a valaha volt legnagyobb büntetését, megdöntve ezzel a korábbi 2,4 milliárd eurós rekordot, amit nem sokkal korábban szintén a Google kapott az uniós versenyszabályok megsértéséért. A bíróság várhatóan csak jövőre hoz ítéletet.

Az EB megítélése szerint a Google az Android rendszeren keresztül az asztali gépeken már meglévő dominanciáját próbálta a mobil platformra is kiterjeszteni: az androidos eszközgyártókat és mobil operátorokat saját alkalmazásainak telepítésére kényszerítette a Play licencekhez kapcsolódóan. Ennek alapján 2011 óta arra használta az Androidot, hogy bebetonozza korábban megszerzett keresőpiaci fölényét, és a jelentős gyártóknak fizetett is azért, hogy kizárólagos módon a Google Search alkalmazást telepítsék előre, plusz megakadályozta a többi telepítést az általa nem jóváhagyott Android-változatokon.

A Google most arra hivatkozva próbálja elérni a több mint 5,1 milliárd dollárnak megfelelő bírág elengedését, hogy az Európai Bizottság egyszerűen rosszul mérte fel a cég helyzetét az okostelefonos szegmensben, azt pedig tagadja, hogy az általános keresőszolgáltatások terén kiharcolt előnyét arra használta volna, hogy bárkire ráerőltesse az alkalmazások telepítését. A Google képviselői szerint az Android nem hogy nem korlátozta soha a gyártókat és a felhasználókat, hanem éppen hogy a korábbinál több választást tesz számukra lehetővé, és valójában egy versenypiaci sikertörténetről van szó.

Egyrészt dehogy, másrészt Apple

A védekezésben a jelek szerint fontos szerepet szánnak az Apple-nek is, amennyiben a Google álláspontja alapján az Európai Bizottságot, hogy nem hajlandó tudomást venni az iparági verseny dinamikájáról. Azáltal ugyanis, hogy túlságosan szűken határozta meg a piac kereteit, és ezen keresztül az Apple befolyását is messze alulértékelte, az EB tévesen minősítette meghatározónak a Google pozícióját mobil operációs rendszerekben és az alkalmazásáruházakban – miközben a cég valójában diszrupciós erőként jelent meg az okostelefonos területen.

A Bizottság jogi képviselői szerint ez sem változtatná meg érdemben a dolgok állását, miután az Apple és a Google egymástól eltérő üzleti modelleket követ. Utóbbi mindenképpen versenyellenes megállapodásokkal kényszerítette rá vagy fizette meg a telefongyártókat, hogy előzetesen telepítsék a keresőt, a Chrome böngészőt és a Google Play alkalmazásáruházat az androidos eszközökre. A mostani ügy egyébként csak az egyik (bár a legfontosabb) abból a három eljárásból, amelyeket az EU-ban az Android kapcsán folytattak, és már több mint 8 milliárd euróra büntették miattuk az amerikai technológiai multit.

A Reuters a FairSearch lobbicsoport, amelynek panasza nyomán maga az uniós vizsgálat is elindult, a bíróságon most is a klasszikus "bait and switch" módszer alkalmazásával vádolta a Google-t: az keresésőpiaci monopóliumára építve odacsalogatta a készülékgyártókat az állítólag ingyenes és nyílt forráskódú Androidhoz, hogy aztán a jelenlegi ügyben feltárt korlátozásokon keresztül megszüntesse a valódi versenyt a rendszeren belül. A német Gigaset Communications a gyártói oldalról viszont úgy nyilatkozott, hogy európai márkaként éppen az Androidnak köszönheti a sikerét, és az Európai Bizottság lépéseit saját üzletére nézve is hátrányosnak találja.

Bár a bírósági döntésre az idén már nem fog sor kerülni, a kommentárok kiemelik, hogy a Google-nak, az Apple-nek, az Amazonnak vagy a Facebooknak attól teljesen függetlenül is változtatnia kell majd üzleti modelljén az elkövetkező években. Az Európai Bizottság trösztellenes szabályozásért is felelős alelnöke, Margrethe Vestager által javasolt új szabályok ugyanis azt célozzák, hogy kiegyenesítsék a pályát, és egyenlő feltételeket biztosítsanak a piaci versenytársaknak.