Az amerikai kormányzat újabb 28 kínai vállalatot vett fel arra a feketelistára, amely nemzetbiztonsági okokra hivatkozva korlátozza kereskedelmi kapcsolataikat a hazai cégekkel és szervezetekkel. Ez utóbbiak nem adhatnak el és nem támogathatnak biztonsági szempontból minősített termékeket az úgynevezett Entity Listre került kínai társaságoknak, és mára a fél Szilícium-völgy részben vagy egészben fel is függesztette ilyen irányú kapcsolatait az érintett kínai partnerekkel. A megfelelő árucikkek egyébként – elvileg – egyedi elbírálás alá esnek, és az amerikai fél augusztus közepén másodszor is megtoldotta 90 nappal az embargó korábbi felfüggesztését,

A lassan másfél éve tartó kereskedelmi-technológiai konfliktus frontvonalában az a Huawei áll, amelynek már tavasszal is tucat leányvállalata került fel a tiltólistára, a nyár végén pedig 40 másik, a Huawei-hez kötődő szervezet is megjelent rajta. A legfrissebb hírek szerint ez a kör most még tovább bővül: Washington összesen 28 újabb cégre terjesztette ki a korlátozásokat, köztük Kína vezető mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalataira. Az indoklás formálisan a muszlim kisebbségekkel szembeni kínai fellépésre és annak támogatására hivatkozik: a MI vagy speciálisan az arcfelismerő technológiák és rendszerek például komoly szerepet kapnak a megfigyelőállam kiépítésében. Utóbbi fejlesztésében egyébként közvetve vagy közvetlenül, de amerikai cégek is szerepet vállaltak.

A lépés, amit a beszámolók szerint minden bizonnyal hamarosan látványos kínai válaszlépés követ majd, feketelistázza a Hikvision, a Dahua, a SenseTime vagy a Megvii Technology nevű társaságokat, amelyek innentől nem vásárolhatnak kormányzati jóváhagyás nélkül amerikai technológiákat és szolgáltatásokat. Az aktuálisan 42 milliárd dolláros cégértéken jegyzett Hikvision a világ legnagyobb, videós megfigyelő rendszereket gyártó vállalataként hivatkozik magára, a 4,5 milliárdos SenseTime a technológiai szektor egyik legígéretesebb unikornis startup cégének számít, míg a hasonlóan értékelt és az Alibaba támogatásával működő Megvii éppen most készítené elő tőzsdére menetelét.

A piaci szereplők mindkét oldalon értetlenkednek

Ez némelyikükre különösen bénító hatással lesz: a Reuters beszámolója alapján a Hikvision vagy a Dahua egyaránt felhasználja az Intel, az Nvidia, a Western Digital, a Seagate és más amerikai szállítók termékeit, így a kereskedelmi tilalom nagyon súlyosan érintheti őket. A Hikvision esetében az sem érdektelen, hogy a vállalat összes forgalmának közel harmad része már a külpiacokról származik. A cég amerikai szóvivője természetesen bírálta a döntést, felemlegetve, hogy január óta emberi jogi szakértőket alkalmaz az ilyen irányú megfelelőség kidolgozásához, az USA kormányzata pedig nemzetközi vállalatokkal lehetetleníti el a kommunikációt, ami saját gazdaságára is ugyanolyan káros.

Érdekesség, hogy a Microsoft vezérigazgatója éppen tegnap beszélt az BBC News csatornán a társaság kínai tevékenységéről. A riportban kifejtette, hogy megítélése szerint a kínában folytatott k+f tevékenység felfüggesztése a kiberbiztonsági vagy emberi jogi aggályok mellett is sokkal több kárt okozna, mint hasznot: Satya Nadella szerint a mesterséges intelligencia kutatása speciel olyan terület, amely jórészt nyílt környezetben zajlik, és a tudás általános elérhetővé tételéből az egész világ profitálhat. A Microsoft az Egyesült Államokon kívül Pekingben üzemelteti legnagyobb kutatási központját, sőt tavasszal arról szóltak a hírek, hogy a kínai hadsereg műszaki egyetemével is közös kutatási projektetet folytat.

A The Financial Times például Ted Cruz republikánus szenátort idézte a fenti értesülésekkel kapcsolatban, aki hangsúlyozta, hogy az amerikai vállalatoknak végre fel kéne fogniuk a Kínában való üzletelés egyre nagyobb és mélyebb kockázatait. Ez a szenátor véleménye szerint nem csak a technológiai transzferek vagy a kínai rezsim hírszerzési tevékenysége miatt problémás, hanem az amerikai cégek ezen keresztül hozzájárulnak a kínai kommunista állampárt emberi jogi atrocitásaihoz is. A Microsoft álláspontját minderről úgy lehet összefoglalni, hogy a vállalat sem hülye, és igyekszik ellenőrizni, ki és mire használja a technológiáit – a piaci szereplők álláspontja alapján minden országnak megvannak a maga speciális szabályai és védelmi mechanizmusai, amelyek alól sem Kína, sem az USA nem jelent kivételt.