A versenyjogi ügyekért felelő Margrethe Vestager az egyik legtöbbet szereplő, legagilisabb biztos volt a most leköszönő testületben. Talán ennek is köszönheti azt a ritkaságszámba menő dolgot, hogy újrázik, azaz újabb öt évre vezetheti az Európai Bizottságban ezt a témát. Úgy tűnik, a második etapban még keményebben akar utána menni a hatalmasra hízott techóriásoknak, hogy azok ne tehessenek meg bármit a versenytársak ellehetetlenítésére.

Bocsánat, ez itt az ítélet

Sajtóértesülések szerint Vestager a Broadcom ellen zajló antitröszt vizsgálatnál porolna le egy utoljára 2001-ben használt szankcionálási lehetőséget. A cég azért került nagyító alá, mert az EU álláspontja szerint versenyt korlátozó megállapodásokat köt partnereivel, amikor azoknak megtiltja, hogy más gyártók termékeit használják.

A hivatkozott szabály úgynevezett ideiglenes intézkedés meghozatalát biztosítja, ami a rendkívül gyorsan változó technológiai piacon igencsak indokolt lehet. A jól értesült források alapján a réig-új biztos még ebben a hónapban bevetheti ezt a fegyvert a Broadcom ellen, megtiltva a cégnek, hogy ezeket az említett szigorú megállapodásokat rákényszerítse üzletfeleire.

Ahhoz viszont informátorokra sincs szükség, hogy kitaláljuk, egy esetleges ilyen döntés ellen az amerikai csipgyártó foggal-körömmel küzd majd, és az össze lehetséges jogorvoslati fórumot és szintet végigjárja majd a Broadcom jogász különítménye. A cég egyébként magát az éppen zajló vizsgálatot is teljesen alaptalannak tartja, mivel álláspontja szerint minden jogszabálynak megfelelően végzi működését.

Hosszadalmas folyamatok, erőtlen büntetések

Bár Vestager most zárult ciklusa alatt számos technológiai céget marasztaltak el versenyt korlátozó gyakorlatok miatt, az EU védelmi mechanizmusa láthatóan lassan és különösebb eredmény nélkül működik. A Google-t például három különböző esetben összesen több mint 8 milliárdra bírságolták. A probléma viszont az, hogy ezek az eljárások rendkívül lassúak (az AdSense esetében például hét év kellett az ítélethozatalhoz), és az első ránézésre horribilisen magas büntetési tételek sem terhelik meg különösebben, az évi százmilliárdos forgalmat bonyolító óriás polipokat. Már ha egyáltalán befizetik, mert a cégek természetesen ezek átutalását is igyekeznek a lehető legtovább húzni, miközben lefölözik a hasznot a verseny nélkül maradt piacokon.

Az ideiglenes intézkedés újbóli bevezetésétől Vestager és stábja nyilvánvalóan azt reméli, hogy kicsit hatékonyabbak lehetnek a techmamutok elleni küzdelemben. Más kérdés, hogy mindez milyen hatással lesz az USA és az EU között már amúgy is forrongó légkörre. Donald Trump finoman szólva sincs elájulva Vestager eddigi ténykedésétől. Az amerikai elnök szavai szerint: "ő talán a legrosszabb ember, akivel valaha találkoztam". Mondta ezt azt követően, hogy a Google mellett az Apple-t és a Facebookot is sarokba állították Brüsszelben. A véleménye valószínűleg csak romlani fog, és nem csak az ideiglenes tiltások belengetése miatt. Az EU-nál ugyanis már a digitális adóztatás kapcsán sem akarnak a világra várni, és vélhetően jövőre dűlőre viszik azt a kényes témát is.