Az USA-ban már a kínai kormánnyal való kapcsolataikat feszegetik, miután aktivistákat tiltottak le a Tienanmen téri mészárlás évfordulóján.

A Zoom Video Communications a múlt csütörtökön ismerte el, hogy több emberi jogi aktivista fiókját is deaktiválta a kínai hatóságok kérésére, köztük nem csak hongkongi, hanem az Egyesült Államokban élő kínai felhasználókkal. A felfüggesztések apropója az 1989. június eleji Tienanmen téri vérengzés harmincegyedik évfordulója volt. Legelőször az Axios számolt be róla, hogy a Zoom lezárta az egyik Amerikába meneküt 89-es diákvezető hozzáférését, miután az illető egy online megemlékezést hosztolt a videokonferencia-szolgáltatásban; erre válaszul a cég egy blogbejegyzésben megerősítette a lap információját, és azzal kapcsolatban a helyi törvényeknek való megfelelőségre hivatkozott.

Hogy pontosan milyen helyi törvényeknek kívánt megfelelni amerikai felhasználók letiltásával, az nem volt világos, mivel az Axios által idézett aktivista nem hogy az USA-ban él, de időközben állampolgárságot is szerzett. A Zoom álláspontja szerint a lépésre azért volt szükség, mert a meetingre Kínából is becsatlakoztak, és a szolgáltatónak nincs rá technikai lehetősége, hogy országok szerint szűrje, ki milyen eseményeken vehet részt. Innentől, mivel a hazai felhasználókra a kínai jog vonatkozik, azt úgy próbálták érvényesíteni, hogy a videokonferenciát létrehozó fiókot blokkolták.

Azt valószínűleg a Zoomnál is érezték, hogy a magyarázatot hangosan ki fogják röhögni, így sietve hozzátették, hogy a hozzáféréseket azóta újra aktiválták, és már dolgoznak a földrajzi alapú szűréseket lehetővé tévő eszközökön. A vállalat ezen felül bejelentette, hogy a továbbiakban nem teljesít majd olyan kéréseket a kínai kormányzat részéről, amelyek a Kínán kívüli felhasználók korlátozására vonatkoznak. A dolog mindenesetre az amerikai politikában is hullámokat vetett, és eddig már három szenátor érdeklődött levélben a Zoom vezérigazgatójánál, hogy milyen megfontolásból dörgölőzik a Kínai Kommunista Párthoz.

Túl nagyra nőttek, innetől már minden politika

A levél kitér arra az áprilisi ügyre is, amelyban a Zoom azért kapott kritikákat, mert az adatkommunikáció egy részét kínai szervereken keresztül routolta a felhasználók előzetes beleegyezése nélkül. A cég erre azzal válaszolt, hogy a videokonferencia-alkalmazás új verziójába beígért egy olyan eszközt, amelynek segítségével az adminisztrátorok kiválaszthatják a nekik tetsző adatközponti régiót is a videokonferenciák létrehozásakor. A dolog mindenesetre megerősítette a Zoom szolgáltatásával kapcsolatos személyiségi jogi és adatbiztonsági fenntartásokat, amelyek ledolgozására a vállalat az utóbbi időben sorozatos lépéseket tett.

A mostani minibotrány azonban éppen az ilyen erőfeszítések eredményeit ássa alá: míg korábban a szabályozók viszonylag óvatosan feszegették a Zoom adatvédelmi gyakorlatainak és transzparens működésének kérdéseit, a kínai hatóságok kéréseinek amerikai érvényesítése már nem tréfa a jelenlegi hidegháborús helyzetben. A fiókok letiltásával a Zoom ahhoz hasonló helyzetbe manőverezte magát, mint a kínai ByteDance és a TikTok alkalmazás, amely tavaly ugyancsak politikai megfontolásokból cenzúrázott felhasználókat, és sokakat ráébresztett, hogy a kínai cenzúra ezen keresztül már Kína területén kívül is érvényesül.

Amíg azonban a TikTok egy kínai szolgáltatás, addig a Zoom amerikai cég. Erről szól Josh Hawley missouri szenátor levele is, amelyben a politikus felteszi a kérdést: az ember azt gondolná, hogy egy "állítólag amerikai vállalat", amely gyors és zökkenőmentes videocset-alkalmazásával büszkélkedik, tiszteletben tartja a szólásszabadságot is, de a jelek szerint mégis a kínai cenzúrát választotta.

A Reuters beszámolója ugyanakkor arra is kitér, hogy a nem is olyan régen még viszonylag ismeretlen kaliforniai vállalat, amely a világjárvány nyomán rövid idő alatt több százmillió felhasználót szerzett, már előre megpróbálta levédeni magát az elkerülhetetlen politikai támadásokkal szemben. Miközben a kínai hatóságokkal is igyekszik jó viszonyt ápolni, a Zoom amerikai politikai lobbistákat is felbérelt (köztük Donald Trump 2020-as kampányának egyik tanácsadó bizottsági tagjával), sőt a cég igazgatótanácsába is beültették a jelenlegi elnök egyik korábbi nemzetbiztonsági tanácsadóját.

Piaci hírek

160 millió dolláros szuperszámítógépet rendelt az EU

A rendszert a HPE szállíthatja le és a tervek szerint Finnországban áll munkába. Ha sietnek vele, ez lehet a világ aktuálisan legerősebb szuperszámítógépe.
 
Hirdetés

Van olyan tanácsadó, aki pénzt hoz?!

Pedig külső szemlélőként csak annyit mutat meg, hogy miből van hiány és miből van fölösleg. Ám ha szoftverlicencekről van szó, ez százmilliókat is érhet – megtakarításban.

Elvben mindenki egyetért azzal, hogy egy vállalat informatikája optimális méretű és működésű kell legyen. A helyes arányok megtalálása azonban nehéz, különösen a szoftvereknél.

a melléklet támogatója az IPR-Insights

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Tavaly január végétől megszűnt a Java SE 8 ingyenes frissítése, és a Java SE 11 sem használható ingyenesen üzleti célra. Tanácsok azoknak, akik még nem találtak megoldást. Hegedüs Tamás (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.