A frissen beiktatott amerikai elnök, Donald Trump már hétfőn közel 80 olyan intézkedést vont vissza, amit a leköszönő Joe Biden kormánya jegyzett, köztük azt a 2023-as elnöki rendeletet is, amelyik a mesterséges intelligencia által a fogyasztókra, a munkavállalókra és a nemzetbiztonságra jelentett kockázatok csökkentésére irányult – számolt be róla a Reuters. Ebben mások mellett arra kötelezték az Egyesült Államokra nézve biztonsági, gazdasági vagy akár közegészségügyi rizikót hordozó MI-rendszerek fejlesztőit, hogy a védelmi szállítókhoz hasonlóan megosszák biztonsági tesztjeik eredményeit az amerikai kormányzattal, mielőtt elérhetővé teszik az érintett termékeket.

A rendelet arra is utasította az illetékes kormányügynökségeket, hogy szabványokat alakítsanak ki a szóban forgó tesztelésekhez, figyelembe véve a kapcsolódó vegyi, biológiai, radiológiai, nukleáris vagy kiberbiztonsági kockázatokat. A hírügynökség emlékeztet rá: az elnöki rendelet válaszul született meg arra, hogy az amerikai törvényhozók annak idején nem fogadták el a mesterséges intelligencia fejlesztésének korlátait rögzítő jogszabályt. A republikánusok azóta beígérték a rendelet hatályon kívül helyezését, álláspontjuk szerint ugyanis akadályozta az MI-innovációt, miközben ők "a szólásszabadságra és az emberi gyarapodásra" épülő fejlődést támogatják.

Szabályok helyett pénzzel etetik az MI-t

Ha ez elsőre értelmetlennek tűnik, akkor érdemes felidézni a Public Citizen jogvédő szervezet tavalyi jelentését, amely szerint 2023-ban, miután a szövetségi kormányzat rákanyarodott a terület szabályozására, a mesterséges intelligenciával foglalkozó lobbi is látványosan beindult Washingtonban. Ahogy akkor írtuk, a széles közönséggel még csak mostanában jönnek szembe az MI-chatbotok vagy képgenerátorok, de a nagy piaci szereplők nem bíznák a véletlenre a nekik megfelelő szabályozási keretek kialakítását. Azonban a jogvédők és mások szerint sem szolgálja a közérdeket, ha a technológián dollármilliárdokat kereső szervezetek válnak hangadóvá ilyen kérdésekben.

Érdekes egyébként, hogy a fenti rendelet megszületésekor a korábban Trumpra szavazók 70 százaléka ítélte kockázatosnak az MI-t az emberiség jövőjére nézve, szemben a Bidenre szavazók 60 százalékával. Az új felállásban azonban az ilyen felméréseknek már semmi jelentőségük: tegnap például az OpenAI, az MGX, az Oracle és a Softbank közölte, hogy a következő 4 évben 500 milliárd dollárt fektet az OpenAI megoldásait támogató adatközponti infrastruktúrába. Bár a vállalatok külön-külön már korábban is bejelentettek jelentős beruházási terveket ezen a területen, a jelek szerint ezeket most kibővítik és közös tető alá hozzák a Stargate Project elnevezéssel.

A Reuters tudósításából az is kiderül, hogy egy másik, közvetve ide tartozó rendelet megúszta az első körös fűnyírást. Miután az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma nemrég újabb korlátozásokat adott ki az MI-csipek és -technológiák exportkorlátozásait illetően, Biden a múlt héten még aláírt egy rendeletet a gyorsan szaporodó MI-adatközpontok energiaszükségletének kielégítését célzó szövetségi támogatásról és az állami tulajdonában lévő telephelyek bérbeadásáról. Trump ezt az utasítást nem helyezte hatályon kívül, miközben az ottani adatközpontok már annyit fogyasztanak, hogy az nyilvánvaló hatással van több millió háztartás áramellátására.