Nem sok jót várnak az amerikaiak a mesterséges intelligenciától. A Reuters és az Ipsos reprezentatív online kérdőíves kutatása alapján a megkérdezettek kétharmada aggódik a mesterséges intelligencia negatív hatásai miatt, 61 százalékuk pedig konkrétan azt gondolja, hogy az MI veszélyeztetheti a civilizációt. Az állítással csupán 22 százalékuk nem értett egyet.

Az OpenAI ChatGPT-je nem csak minden idők leggyorsabban növekvő alkalmazása, hanem a közbeszéd egyik legfontosabb témájává is tett egy fontos technológiai kérdést. Emiatt arról is sokan tudnak, hogy a ChatGPT egyfajta MI-fegyverkezési versenyt is elindított (ami persze változó intenzitással már tart egy ideje). De már nem csak a (technológiai) nagyhatalmak fegyverkeznek, hanem big techek, mindenekelőtt a Microsoft és a Google is – mert mindenki úgy véli, hogy az MI hatalom és pénz. Meg még több pénz és még több hatalom.

Befolyásolja politikai nézet, vallási meggyőződés

A technológia hatásának negatív megítélését nemcsak a fentebb már említett 61 százalék véleménye jelzi, hanem az is, hogy nem látványos a különbség a különböző politikai oldalakon állók véleménye között. Azok körében, akik 2020-ban Donald Trumpra szavaztak, valamivel nagyobb az aggodalom: 70 százalékuk szerint veszélyezteti az MI az emberiség jövőjét. A Joe Bidenre szavazók ehhez képest hajszálnyival optimistábbak: csupán 60 százalékuk értett egyet ezzel az állítással.

Ami a vallási meggyőződést illeti, az evangéliumi keresztények (az egyik jelentős protestáns vallási irányzat követői) nagyobb valószínűséggel értettek "teljes mértékben egyet" (32 százalék) ezzel, mint nem evangéliumi keresztények (24 százalék).

A kutatásban azonban van egy nagy DE is: a bűnözés és a gazdasági problémák sokkal fontosabb kérdések a mindennapokban, mint az MI: a megkérdezettek 77 százaléka támogatná a rendőrség finanszírozásának növelését, hogy csökkenjen a bűnözés, és 82 százalékuk aggódik a recesszió miatt.

Egyrészt – másrészt

A Reuters több szakértőt is szembesített az adatokkal. A válaszok pedig szépen kirajzolnak egy egységnyi "törökgáborelemezt". Az MI-kutatások ideiglenes felfüggesztését indítványozó nyílt levelet elindító Future of Life Institute egyik igazgatója, Landon Klein a nukleáris korszak kezdetéhez hasonlította a helyzetet. És szerinte jó, hogy a közvélemény ilyen markánsan nyilvánít véleményt, mert erős jelzés, hogy cselekedni kell.

Az MI-iparban érdekeltek ellenben inkább arról beszélnek, hogy felvilágosító munkára lenne szükség, hogy a laikusok megértsék az MI előnyeit. A Google X-alapítója, Sebastian Thrun, aki jelenleg a Stanford professzora (és olyan projekteket kötődnek a nevéhez, mint az Udacity vagy a Kitty Hawk), elismerte az aggodalmak jogosságát, de rögtön hozzá teszi azt is, hogy túl kevés szó esik arról, hogy az MI javítja az emberek életminőségét, sőt javítja az embereket! Ezt hangsúlyozta a Berkeley-n tanító Ion Stoica is akinek van egy MI-fejlesztő vállalata. Szerinte az emberek nem is tudják, hogy már most rengeteg helyen segíti az életüket az MI.

Persze az iparág szereplői sem egységesek. Az OpenAI vezére, Sam Altman például már egy ideje kongatja a vészharangot. A héten arról beszélt az amerikai kongresszus előtt, hogy az MI akár a választásokat is képes lesz befolyásolni, ha nem sikerül megfelelően szabályozni.