Most már hivatalos, helyt állóak voltak a Bloomberg értesülései: a Snap tőzsdére megy. A Snapchat mögött álló vállalat értékét 20-25 milliárd dollárra teszik; a kezdeti tőkebevonást pedig 3 milliárd dollárra. A New Yorki Tőzsdén listázzák majd a cég papírját, SNAP név alatt.

Mindössze öt éves a vállalat, melyet alapítója, Evan Spiegel felsőoktatási tanulmányai feladását követően hozott tető alá. Az egykor stanfordi diák egyébként még mindig az egyik legmeghatározóbb tulajdonos: a cég 22 százalékos részesedésével bír; és amint a részvények elérhetővé válnak a nyilvánosság számára, opciója szerint további 3 százalékot kaphat. Éves fizetése 500 ezer dollár volt, de a tőzsdére menetellel ez 1 dollárra esik. Igaz, a 26 éves cégvezető bónusza minden évben 1 millió dollár lesz, de ez még mindig csak aprópénz a részvényeken realizálódó milliárdos nyeresége mellett.

Bevétel van, nyereség nincs

A los angelesi közösségi hálózat sikerét a fiatalok körében elért népszerűségének köszönheti. A napi szinten megjelenő 158 millió felhasználó zöme ugyanis vagy tinédzser, vagy a húszas éveiben jár, így a hirdetők szemében különösen kedves tábort tudhat magáénak a Snap(chat).  Ahhoz persze, hogy a fiatalok odaszokjanak, nem csak a saját szubkultúrájuk kiteljesedésére volt szükség, hanem az olyan sztárok megjelenésére is, mint például Kim Kardashian.

A sok rajongót egyébként csak most kezdi termőre váltani a vállalat. A felhasználói által megosztott képeket mindössze rövid ideig megjelenítő szolgáltatás 2015-ben mindössze 58,7 millió dolláros bevételt termelt, ám ez tavaly már 404,5 millió dollárra emelkedett, és, ha tartani tudja a trendet, idén már minden bizonnyal túl fogja szárnyalni a félmilliárdos határt is.

Igaz, a valamivel több mint 400 milliós bevétel mellé társult egy 451 milliós kiadás is, ami azért rontja az összképet. Ennek megfelelően tavaly sem hozott profitot a vállalat; részvényenként 0,53 centes veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni a tulajdonosok. Ennek ellenére várhatóan ömleni fog a pénz a cégbe, mivel a vállalat egyre keményebben fekszik neki annak, hogy jövedelmezőre forduljon.

Mikor lesz profit?

Ennek érdekében igazolták le például a Sony Entertainment vezérigazgatóját, Michael Lyntont, aki a múlt hónapban jelentette be, hogy otthagyja a japán vállalatot a Snap igazgatói tanácsának székéért.

És ott van a Spectacles nevű szemüveg piacra lépése is. A 130 dolláros, kamerával bíró eszköz viselője perspektívájából rögzít 10-30 másodperc közötti "életképeket". A felvétel különleges, kerek formátumban készül, ami a Snapchat (pontosabban most már Snap) szerint jobban hasonlít az emberi látáshoz, ezért a felvett élmények erősebb hatást válthatnak ki a nézőből. Amint az a tőzsdei bejelentésből kiderül, a Spectacles megjelenése egyelőre limitált, így a belőle származó bevétel sem jelentős, de ha sikerül rápörgetni a rajongótábort, akkor a reklámoktól független, új bevételi forrásra találhat a vállalat.
 

A Snap jövőjét persze nem csak saját fejlődése, hanem riválisai is befolyásolják. Az Instagram révén kép- és videokészítésben szintén erős Facebook nemrég különösebb lelkifurdalás nélkül tette elérhetővé a Snapchat Stories szolgáltatást gyakorlatilag lemásoló Facebook Stories funkciót. Zuckerberg cége ráadásul legalább egy nagyságrenddel nagyobb anyagi háttérre támaszkodhat; az onlinereklám-piac terén pedig még okozhat fejtörést egymásnak a két cég, a potenciális hirdetők iránti küzdelem során.

Hasonló cipőben jár a Google is a Youtube révén, melynek videomegosztója már közel sem olyan népszerű a fiatalok körében, mint akár csak öt éve volt. Ennek ellenére az amerikai keresőóriás partnerként is fontos szerepet játszik a Snap üzletmenetében. A Google felhőszolgáltatásában tárolódnak ugyanis a Snap generálta adatok. A vállalat nemrég be is jelentett egy 2 milliárd dollárra rúgó megállapodást a Google-lel, melynek révén a következő öt év során is az utóbbi felhőszolgáltatását fogja használni.

IT-s cégek a piacon

Noha az elmúlt időszakban nem volt akkora volumenű tőzsdére való bevezetés, mint amit most a Snap végrehajt – a Nutanix például egy nagyságrenddel kisebb volumenű pályán játszik -, a Spiegel alapította vállalathoz képest azért voltak nagyobb halak a történelemben. Ezek legnagyobbika a 2014-es Alibaba tőzsdére lépése volt, melynek során majdnem 22 milliárd dollár értékben adtak el részvényeket a tulajdonosok új befektetőknek. A dobogó második helyére a nagy rivális Facebook állt fel; Zuckerberg cége 2012-ben 16 milliárd dollárt söpört be a közösségi hálózat papírjainak nyilvánossá válását követően.