Ötévnyi egyeztetés után átmeneti megállapodásig jutottak a Kereskedelmi Világszervezet (World Trade O  rganization, WTO) tagországai a határon átnyúló adatforgalom adóztatása ügyében. 91 ország képviselői (a szervezetnek 164 tagja van) megállapodtak az e-kereskedelem új normáiról, köztük egy fontos kérdésről: a határokon átnyúló elektronikus adattovábbítás adóztatására (vám kivetésére) vonatkozó moratórium két évvel történő meghosszabbításáról. Utána felülvizsgálják a döntést.

Ha átmeneti is a megállapodás, ez meglehetősen fontos eredmény, mert a WTO fogalmi rendszerében az 'elektronikus adattovábbítás' minden, az interneten továbbított adatra vonatkozik, legyen az videó, hang vagy bármilyen más adattípus – ezt a 91 ország képviselői által kiadott közös nyilatkozat is rögzíti (PDF). Az indoklás szerint az adatok szabad áramlásának biztosítása különösen a kis- és középvállalkozások számára fontos, mert segíti fejlődésüket és gazdasági szerepük erősödését. Ugyanakkor a nyilatkozat nyitva hagyja annak lehetőségét, hogy az egyes tagországok belső adókat vessenek ki az elektronikus adattovábbításra.

A nyilatkozatot aláíró országok egyfajta hálózatsemlegességre is kötelezettséget vállaltak. Az internethez való hozzáférést olyan, "észszerű hálózatirányítás mellett" biztosítják, amely nem blokkolja vagy lassítja az internetforgalmat, hogy azzal bizonyos szereplőket tisztességtelen kereskedelmi előnyökhöz juttathassanak.

A megállapodás tartalmaz vállalásokat a kormányzati adatokra vonatkozóan is: azokat gépileg olvasható formátumban és ésszerű áron kell hozzáférhetővé tenni.

Tíz év, 180 fokos fordulat

Több szempontból is nagyot változott a technológiai ipar gazdasági világtérképe az elmúlt évtizedben. 2014-ben még arról vitatkozott a WTO, hogy mely tagországoknak lenne előnyös, ha vámmentessé tennék mintegy 1000 milliárd euró értékű informatikai áru világkereskedelmét. A mából nézve külön pikáns, hogy akkor ennek a megállapodásnak a legnagyobb ellenzője Kína volt, amely egy az USA-val kötött bilaterális megállapodás előnyeit szerette volna maximálisan kiaknázni olyan versenytársakkal szemben, mint például Dél-Korea.

Innen jutottak el oda a szervezet tagállamai, hogy ma már komolyan felvetődik, hogy az online adatforgalomra is vámot vetnének ki. Utóbbinak egyébként a világ minden táján vannak hívei: elsősorban a kommunikációs szolgáltatók. A nagy európai szolgáltatók (köztük a Deutsche Telekom, a Vodafone, az Orange és a Telefonica) két éve közös nyilatkozatban sürgették, hogy a big tech vállalatok, melyek a hálózati forgalom legnagyobb "generátorai" és haszonélvezői, vegyék ki részüket a hálózati költségekből. A szolgáltatók akkor úgy kalkuláltak, hogy a big techek évi 20 milliárd eurós befizetéssel 72 milliárd eurós lökést adnának az Unió gazdaságának.

Míg az Európai Bizottság komolyan vizsgálta a távközlési szolgáltatók javaslatát, WTO egyelőre nem vevő a hasonló ötletekre. A mostani dokumentum aláírói kifejezetten vállalják: megakadályozzák, hogy a hálózatokban szűk keresztmetszeteket lehessen létrehozni.

Megjegyzendő, hogy a WTO által közzétett szöveg egyelőre még nem határozat. A munkában részt vevő 91 országból ugyanis csak 80 írta alá. Az Egyesült Államok képviselője sem fogadta el, így további egyeztetések várhatók.