Elsődleges célja az volt, hogy a magyar kormányzati informatikai rendszer működése egységessé váljon. A NISZ Zrt. projektvezetése és a KIFÜ minőségbiztosítása mellett végzett program a céljait elsősorban az e-ügyintézés technológiai hátterét adó informatikai környezet továbbfejlesztésével, az infokommunikációs szolgáltatások korszerűsítésével, a mindenkori minisztériumi szervezeti változásokat rugalmasan követő infokommunikációs szolgáltatások fejlesztésével érte el.

Dömötör Csaba

"A KKIR3 elődprojektjei elsősorban a központi kormányzati infrastruktúra fejlesztésére koncentráltak. Ezek eredményeire épített a KKIR3, amelynek tervezése 2015 októberében, kivitelezése 2017-ben kezdődött meg" - mondta a projektzáró sajtótájékoztatón Dömötör Csaba, a NISZ Zrt. projektmenedzsment-igazgatója. A többcélú KKIR3-ban is voltak infrastruktúra-elemek, de a fő fókusz már az alkalmazásokon és a szolgáltatásokon volt. Az államigazgatás 2015-ös  szervezeti átalakításait az állami informatikai szolgáltatónak is követnie kellett. Az aktuális és későbbi, intézményi integrációkat minél zökkenőmentesebben és költséghatékonyabban kellett támogatni. Fontos szempont volt a központi államigazgatási szervek, minisztériumok mindennapi munkájának, együttműködésének támogatása, egyszerűsítése is.

Bogó Viktor

A négy nagyobb projektelemet Bogó Viktor, a NISZ Zrt. vezető projektmenedzsere részletezte. Említette például a felhasználókezelés és -kiszolgálás egységesítését központi törzsadattárral és szolgáltatási portállal. „Kis túlzással egyetlen kattintással teljes szervezetek jogosultságait lehet csoportosan mozgatni”, mondta erről.

Főbb projektelemek (éles üzemben működnek):

1. Az ellátási környezet korszerűsítése
◦ egységes minisztériumi felhasználókezelés és -kiszolgálás
◦ minisztériumok közötti csoportmunka
◦ ügyfélszolgálati azonosító rendszer

2. Az alkalmazások szolgáltatások korszerűsítése
◦ alkalmazások felhasználásának optimalizálása
◦ alkalmazások virtualizálható környezetbe helyezése

3.  A központi infrastruktúra bővítése, korszerűsítése
◦ szerver- és tárolórendszerek fejlesztése az intézményi integráció miatti megnövekedett kapacitásigény kielégítésére
◦ hálózati elemek fejlesztése a megnövekedő sávszélesség- és IT-biztonsági igény kielégítésére

4. Az ellátotti kör irodai tevékenységének támogatása
◦ hang- és nyomatszolgáltatási fejlesztések (IP-telefonszolgáltatás bővítése, „follow-me printing” szolgáltatás)