Ma épp kétszer annyian használják, mint 2007-ben. Az EU-n belül azonban nagy a szórás.

Ma már az Euópai Unió felnőtt lakosságának (16-74 éves korosztály) 51 százaléka használ internetes banki szolgáltatásokat. A netbankolók aránya folyamatosan növekszik. 2007-ben még mindössze 25 százalék volt az EU-s átlag.

Ez az új generáció terepe

A netbankolásban – érthető módon – elsősorban a fiatalabb korcsoportok jeleskednek. Az Eurostat adatai szerint arányuk a 25-34 évesek 68 százaléka használ online banki szolgáltatásokat. Ugyanakkor a használat az iskolai végzettséggel is korrelál: míg az alacsony iskolai végzettségűeknek alig negyede (24 százalék), a magas iskolai végzettségűeknek több mint háromnegyede (77 százalék) veszi igénybe pénzügyei intézéséhez az online csatornákat.

Az  egyes tagállamok között nagy a szórás az internetes banki szolgáltatások használatában. A dánok járnak az élen, ott a 16-74 évesek körében 90 százalék állítja, hogy használja a bankolásnak ezt a formáját. Közel ilyen a helyzet Hollandiában (89%), valamint a skandináv országokban is. A finnek 87, a svédeknek pedig 86 százaléka állította ugyanezt.

A lista másik végén a kelet-európai tagállamok állnak. Extrémen alacsony a netbankolást választók aránya Bulgáriában, ott mindössze a megkérdezettek 5 százaléka válaszolta, hogy használt internetes banki szolgáltatásokat. Romániában is hasonló a helyzet, ahol a teljes vizsgált népesség 7 százaléka nyilatkozott így. Az EU-s átlag alatt 13 ország van, köztük Magyarország (38 százalék). Ebbe a csapatba kerültek azonban olyan országok is, mint például Spanyolország (46 százalék) vagy Olaszország (31 százalék) is.

A régió éllovasa: Észtország

Nem meglepő módon az online állami szolgáltatásokban is élen járó Észtország lakossága a leginkább nyitott az online bankolásra. Az észtek ebben együtt mozognak a legfejlettebb észak-európai államokkal: 79 százalékuk használ ilyen szolgáltatásokat, amivel az ötödikek az uniós rangsorban. Olyan államokat előznek, mint Luxemburg és Nagy-Britannia. Ebből a szempontból még Németország is csak a középmezőnyben van 56 százalékkal.

Mindhárom balti államban az EU-átlag fölötti az internetes banki szolgáltatások használata: Lettországban a vizsgált korosztály 61, míg Litvániában 56 százaléka használ ilyen szogláltatásokat. A szűkebben vett közép-eruópai térség éllovasa Csehország (57 százalék), Szlovákia pedig az EU-s átlagot hozza.

 
Eurostat Internetbani felmérés 2017
Infogram


Magyarország nagyjából Lengyelországgal és Szlovéniával van egy szinten: előbbiben 40, míg utóbbiban 39 százalék mondta azt, hogy használ online banki szolgáltatásokat.

Európa online-osította leginkább a pénzügyeit

Európa globálisan is élen jár ezen a területen. Az amerikai Allied Market Research egy tavaly őszi felmérése szerint a globális online banki szolgáltatások világpiaca 2016-ban 7,3 milliárd dollár bevételt termelt a bankoknak, de ez az egyik legdinamikusabban növekvő szegmense a banki szolgáltatásoknak. A kutató cég előrejelzése szerint 2023-ig átlagosan (CAGR) közel 23 százalékkal bővülnek a bevételek, így az időszak végére 30 milliárdhoz közelítenek a globális bevételek.

Jelenleg ennek a bevételnek 31 százaléka csapódik le az európai, és közel ugyanennyi az észak-amerikai piacon. Ugyanakkor az Allied kutatásai szerint a leggyorsabban Ázsia és a Csendes-óceán térsége növekszik, ott az éves átlagos növekedés meghaladja a 26 százalékot. Ezt elsősorban a népességnek, valamint a gyorsan növekvő gazdaságnak köszönhető.

A régió növekedésében fontos tényező lehet emellett az is – amivel már régóta foglalkoznak a piackutatók –, hogy az ázsiai országokban, például Indiában nagyon magas azok aránya, akik jelenleg még semmiféle banki szolgáltatással sem rendelkeznek, és első alkalommal az okostelefonos appok révén kerülnek kapcsolatba pénzügyi szolgáltatásokkal és szolgáltatókkal.

Piaci hírek

Robotok támadása: már az autókereskedők sincsenek biztonságban

A hamarosan itthon is kapható kínai Chery modelljeit egyes szalonokban már hosszúhajú szőke nőt imitáló robotok próbálják rásózni az érdeklődőkre.
 
Hirdetés

Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?

A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.

Azok a vállalatok, amelyek gyorsabban, intelligensebben és empatikusabban tudnak reagálni ügyfeleik kérdéseire, összességében értékesebb, hosszabb távú kapcsolatokat építhetnek ki.

CIO KUTATÁS

AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE

Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?

Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!

Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2025 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.