Az egyik a nigériai miniszter örökségét ígéri, a másik a banki adatainkat szeretné egyeztetni. Szerencsére a közös bennük, hogy egy kis odafigyeléssel mind oda kerülhet, ahová való: a kukába.

Nem csupán a halál és az adók tekinthetők állandóan kísértő biztos dolgoknak, hanem az is, hogy töretlen a személyes adatainkra, pénzünkre pályázó csalók lelkesedése. Az ilyen megtévesztő üzenetekre figyelmeztet a Yettel mai sajtóközleménye is, amely számos gyakorlati tanáccsal igyekszik ellátni a felhasználókat annak érdekében, hogy adataik ne kerüljenek illetéktelen kezekbe.

Ahogy a távközlési vállalat anyaga fogalmaz: a közelmúltban több nagyvállalat is figyelmeztette ügyfeleit, hogy a nevükben megtévesztő e-maileket, SMS-eket küldenek csalók. Komoly gondot okozhat, ha az ügyfelek az ezekben elhelyezett linkekre jóhiszeműen, vagy figyelmetlenségből rákattintanak. A helyzetet nehezíti, hogy a csalók folyamatosan új és egyre kifinomultabb megoldásokat találnak ki, akár rövid időn belül új, hamis weboldalakat hoznak létre és frissítik félrevezető üzeneteiket. Ettől függetlenül igaz, hogy némi körültekintéssel azért kiszúrhatók ezek a próbálkozások.

Árulkodó jelek

A csaló általában akkor hatékonyak, ha egy adott cég nevében (annak logóját, arculati elemeit felhasználva) olyan embereket találnak el, akik valóban az adott cég ügyfelei. Bármilyen hivatalos(nak tűnő) értesítés esetén keltsen gyanút, ha

  • nem a megszokott elrendezésű a céges e-mail felépítése;
  • helyesírási hibát, nem nyelvhelyes szöveget látunk;
  • alapvetően indokolatlannak érezzük, hogy bárhova bármilyen adatot is meg kellene adnunk;
  • egy gyanúsan kedvező vagy ingyenes ajánlattal keresnek meg, esetleg nagyértékű nyereményt nyertünk – miközben részt sem vettünk nyereményjátékban;
  • a weboldal címe, ahova az e-mail vezet, nem, vagy csak összetett szóként tartalmazza az adatközlést kérő cég nevét.

Összességében elmondható, hogy az adathalász oldalak megnyitását okozhatja sietség, kapkodás, figyelmetlenség, de elképzelhető, hogy a csaló e-mail megszólalásig hasonlít az eredeti szolgáltató levelére és már csak igen magas fokú éberséggel vehető észre a csapda.

A tudatossággal, odafigyeléssel elkerülhető a csaló weboldalak megnyitása. Emellett a távközlési cég azt javasolja, hogy igyekezzünk naprakésznek lenni a csalók aktuális módszereivel kapcsolatban, tanácsot kérni, illetve a megszerzett tudással segíteni az idősebb internetezőket vagy éppen az internetre most érkező fiatal generációt.

Felhúzták a pajzsot

A Yettel közleménye nem mentes némi reklámtól sem, hiszen a vállalat nemrégiben indította be a NetPajzs elnevezésű biztonsági szolgáltatását, ami többek között a kártékony linkek megnyitását is igyekszik automatikusan megakadályozni. A tavaly novemberi start óta már több mint 100 ezer felhasználót véd a rendszer. Az eltelt negyedév alatt a társaság közlése szerint közel 3 millió esetben blokkoltak csaló, adathalász-gyanús weboldalakat.

Végezetül érdemes egy másik pajzsról is megemlékezni. Az MNB megbízásából indult KiberPajzs oldal további hasznos információt nyújt és megtörtént esetpéldákon keresztül mutatja be az internetes csalások már ismert – és így kis odafigyeléssel elkerülhető – módszereit.

Biztonság

A VISZ tisztújító közgyűlése bizalmat szavazott eddigi vezetésének

Az alelnök és egy elnökségi tag cserélt helyet. A szervezet vezetésébe új ember is érkezett Pocsai Zsolt személyében.
 
Hirdetés

Ez gyorsan ment, az Invitech bevezeti a SOAR-t

Az Invitech biztonsági műveleti központjában olyan automatizált megoldást vezetnek be, amellyel akár egy eddig félnapos elemzőmunka is csak negyedórát vehet majd igénybe. Ez a SOAR.

A modern kihívásokkal szemben is ellenállóvá tudja tenni az IT-biztonságot az automatizáció, de nem csodaszer. Az akadályok azonban leküzdhetők, csak be kell tartani néhány egyszerű szabályt.

a melléklet támogatója az Invitech

CIO KUTATÁS

A HAZAI NAGYVÁLLALATOK FELHŐHASZNÁLATÁRÓL

Az Ön véleményére is számítunk Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével és az IPR-Insights szakértőivel közösen összeállított kutatásunkban.
Segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Létezik egy ortodox irányzat, mely szerint a jelszavak legyenek minél hosszabbak és összetettebbek, valamint cseréljük azokat minél gyakrabban. Valóban ettől lesznek a rendszereink biztonságosabbak? Pfeiffer Szilárd (Balasys) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.