Egészen elképesztően sokba, 1,4 millárd dollárba kerül a Meta Platformsnak az, hogy peren kívül megegyezzen Texas állam képviselőivel. A még 2022 indult eljárás azért indult a Facebook anyavállalata ellen, mert az USA tagállamának ügyészei szerint a közösségi hálózat törvénytelenül gyűjtötte be felhasználóinak biometrikus adatait.

A Reuters beszámolója a texasi főállamügyészt idézi: Ken Paxton szerint a megegyezés az állam "elkötelezettségét jelzi, hogy szembeszáll a világ legnagyobb technológiai cégeivel, és felelősségre vonja őket a törvénysértésért és a texasiak személyiségi jogainak megsértéséért".

Volt képük hozzá

A tegnapi lezárt per alapját az a 2009-es állami törvény adja, amely fokozottan védi a texasi polgárok biometrikus adatait. Utóbbiak közé tartoznak többek között az ujjlenyomatok és az arcról készült digitális felvételek. Az ilyen adatokat gyűjtő vállalkozásoknak előzetesen tájékoztatni kell erről az érintetteket, ráadásul azoktól erre beleegyezést is kell szerezni a törvény szerint.

Ehhez képest két évvel később az akkor még Facebook néven ismert vállalat bevezette a Tag Suggestions nevű funkciót, amely megkönnyítette a felhasználók számára, hogy fotóikon más embereket jelöljenek meg. A funkció alapértelmezés szerint be volt kapcsolva, a vállalat pedig arcfelismerési algoritmust futtatott, amivel automatikusan rögzítette a 2009-es törvény által védett adatokat. A rendszert 2021-ben végül megszüntették és a cég közlése szerint több mint 1 milliárd ember egyéni arcfelismerési adatait törölték. Ez azonban nem volt elég ahhoz, hogy a Meta megússza a pert.

Történelmien drága egyezség

A több millió texasi állampolgárral kapcsolatos potenciális visszaélés kapcsán azonban a tegnapi megegyezés után biztosan nem fogják elmarasztalni a közösségi óriást. Az 1,4 milliárd dolláros egyezség része ugyanis az is, hogy a Meta nem ismeri el a felelősségét az ügyben.

Az viszont biztos, hogy a cég által kifizetett összeg a valaha volt legnagyobb summa, amit egy USA tagállam kapott azért, hogy lezárjon egy peres eljárást. Az alku értelmében a Meta első körben "csak" 500 millió dollárt fizet, majd 2028-ig évente további 225 milliót utal Texas számlájára. 

A Meta igyekezett jó képet vágni a történtekhez. A társaság szóvivője örömét fejezte ki a megállapodás kapcsán, illetve hozzátette, hogy a vállalatnál alig várják, hogy "megvizsgálják a jövőbeni lehetőségeket a texasi üzleti befektetéseink elmélyítésére, beleértve az adatközpontok potenciális fejlesztését".

Nem adatgyűjtőnek való vidék

Texas államról általában is kijelenthető, hogy élen jár az USA-ban a technológiai szektort érintő szigorú(bb) szabályozói környezet kialakításában. Tavaly például az európai GDPR-re hajazó törvényt fogadtak el a felhasználók személyes adatainak kezeléséről, amely most júliusban lépett hatályba. A friss rendelkezések többek között felhasználói beleegyezéshez kötik az érzékeny személyes adatok vállalkozások általi felhasználását. Emellett a fogyasztóknak jogában áll hozzáférni a cégeknél tárolt adataikhoz, kérhetik azok törlését, valamint az adatgyűjtés leállítását.

De nem csupán a texasi ügyészek tudják sarokba szorítani a techóriásokat. A Meta például néhány éve Illinois államban volt kénytelen 650 millió dollárt fizetni azért, hogy egy szintén a biometrikus adatvédelemmel kapcsolatos csoportos keresetet peren kívül rendezzen.