Kiadta éves környezetvédelmi jelentését a Google, amelyben a főbb számok a környezet védelmével homlokegyenest ellentétes trendeket mutatnak.

Az anyagot összefoglaló blogbejegyzés természetesen igyekszik a pozitívumokra koncentrálni. Kiemelve a cég úttörő szerepét a zöld energia minél teljesebb körű használatában és a különböző ambíciózus környezetvédelmi céldátumok kitűzésében. Utóbbiak közé sorolható az, miszerint a technológiai óriás 2030-ra "minden tevékenységében és értékláncában" elérné a karbonsemlegességet, amivel párhuzamosan a vállalat összes adatközpontját folyamatosan és kizárólag megújuló energiával látnák el.

MI a probléma?

Apró probléma ugyanakkor, hogy a világ a ChatGPT széles körű megjelenése óta teljesen ráfüggött a mesterséges intelligenciára, amit az informatikai vállalatok egymás nyakára lépve igyekeznek kihasználni. A mindenbe IS beépített MI-funkciók ugyan egyelőre sok kimutatható hasznot nem hoztak, ellenben rettentően megnövelték az adatközpontokra háruló számítási feladatokat.

Az újabb és újabb szerverfarmok felhúzása majd folyamatos működtetése viszont nemcsak rendkívül drága, de elképesztően energia- és vízigényes folyamat. Egy tavalyi kutatás például megállapította, hogy a ChatGPT-nek fél liter vízre van szüksége egy néhány tucat kérdésből álló beszélgetés lebonyolításához. Ennél is durvább, ha képeket készíttetünk az algoritmusokkal. Szintén 2023-as kutatási adat, hogy egyetlen ilyen kép megalkotása annyi energiát igényel, mint egy átlagos okostelefon teljes feltöltése.

A fentiek fényében így már nem is annyira meglepő, hogy a Google által tavaly kibocsátott 14,3 millió tonna szén-dioxid 13 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi szint. Még nagyobb gond, hogy mindez nem egyszeri kilengés: a vállalat 2019-hez képest majdnem másfélszeresére hízlalta üvegházhatású gázkibocsátását.

De nem sokkal jobb a helyzet a szintén kritikus erőforrásnak számító víz esetében sem: a keresőóriás létesítményeinek hűtése tavaly 6,1 milliárd liter vizet igényelt, ami 17 százalékos éves növekedésnek felel meg.

Nem jó, de nem is tragikus

A Google bejegyzése elismeri, hogy ez az eredmény "elsősorban az adatközpontok energiafogyasztásának és az ellátási lánc kibocsátásának növekedése miatt alakult ki". Valamint azt is, hogy ahogy egyre több MI-funkció épül be a vállalat termékeibe, úgy válik egyre nehezebbé a környezetvédelmi célok elérése.

A cég ugyanakkor védelmébe veszi a mesterséges intelligenciát, mivel álláspontja szerint annak képességei kamatoztathatók a környezetvédelem területén is. A vállalat szerint ezért ugyan egy ideig még növekedhet náluk az üvegházhatású gázok kibocsátása, ám az későbbiekben bizonyosan csökkeni fog. Mindezt azonban konkrétumokkal nem támasztják alá.

_{(Fotó: A Google dublini adatközpontja - Forrás: Google)}