Sok konkrétum ugyan nem, ám egy érdekes koncepció elhangzott a Qualcomm Computexen tartott keynote-ján. Az idén 37. születésnapját ünneplő amerikai szállító a távol-keleti technológiai seregszemlén felvázolta, szerinte miként lehetne kezelni a mesterséges intelligencia (MI) felfutásával párhuzamosan növekvő munkaterheléseket.

Az MCX (Mobile, Compute and XR) üzleti divíziót irányító Alex Katouzian beszédében felvázolt egy (számukra) ideális ügyfelet, akinek a számítógépétől az okostelefonján és okosóráján át a AR-headsetjéig mindenben a Snapdragon csipcsalád valamelyike dolgozik. (Való igaz, a Qualcomm platformja már minden felsorolt területen jelen van, más kérdés, hogy piaci részesedése nem feltétlen elsöprő mindegyikben.)

A cég szerint a fenti kiindulópont miatt adja magát az ötlet, hogy a CPU-kat közös munkára fogja a felhasználó, függetlenül attól, hogy éppen melyik terméket használja. Ez a közös feladat pedig természetesen nem más lenne, mint a mesterséges intelligencia kiszolgálása. Utóbbi a ChatGPT megjelenésével a technológiai világ első számú buzzwordjévé vált, amire az átlagfelhasználók mellett a cégvezérek is erősen ráharaptak. A hirtelen támadt piaci lehetőséget egymás nyakát taposó szállítók serege igyekszik minél többféle módon, minél gyorsabban kihasználni.

Kalákában számolnának

Ahhoz, hogy az MI-algoritmusok megfelelő tempóban és minőségben tudják szállítani eredményeiket, a kiszolgáló infrastruktúrára nagy feladat hárul. Ezt a felfokozott munkaterhelést próbálja a Qualcomm saját platformjának tagjai között elosztani, ami például Katouzian szerint további előnyökkel kecsegtet. Ilyen lehet a kisebb, kényelmesebb XR-szemüvegek (az extended reality a kiterjesztett- és virtuális valóság technológiájának egy bővebb értelmezése) megjelenése, mivel a "lepasszolt" munkaterhelés lehetővé teszi, hogy ne kelljen magába a szeművegbe robosztus képességekkel rendelkező hardvert telepíteni.

A többek között a gaming szektort érintő fejlesztéseket vezető Kedar Kondap ehhez hozzátette azt is, hogy wattra vetítve a helyi eszközök jobb teljesítményt nyújtanak, mint a felhős adatközpontok. Mindez pedig szerinte azt jelenti, hogy a legjobb és leghatékonyabb (játék)élmény elérésének kulcsa az MI-munkaterhelések valós idejű megosztása lesz az ügyfélnél lévő eszközök és a felhő között.

Hogy konkrétan miként zajlana az MI-munkaterhelések fentebb felvázolt szétosztása, az nem derült ki a vállalat vezetői által tartott beszédekből. Az viszont igen, hogy a következő generációt képviselő Oryon CPU-architektúra 2024-ben kerül majd piacra. Hogy pontosan mikor, az egyelőre szintén homályban maradt.