A francia Saft a múlt pénteken jelentette be, hogy 200 millió eurót invesztál egy új generációs európai akkumulátor-fejlesztési projektbe. A projekt egy februárban megalakult iparági szövetségen keresztül valósulna meg, amelyben részt vesz egyebek mellett a német Siemens és Manz, illetve a belga Solvay is. Ez utóbbiak még nem jelentették be, hogy mennyit invesztálnak a szilárdtest-akkuk fejlesztését célzó közös kezdeményezésbe.
A Saft, mely 2016-os felvásárlása óta a Total üzleti egységeként működik, azt is közölte, hogy a 200 millió euró egy részét uniós támogatásból fedezi, miután az EU támogatási céljai között az akkumulátorgyártás felfuttatása is szerepel. Európa ebben a tekintetben jelentős lemaradásban van, ennek következtében például a helyi autógyártók is jellemzően Ázsiából (a japán Panasonictól, a dél-koreai Samsungtól vagy a kínai BYD-től) szerzik be a szükséges alkatrészeket.
A tervek szerint az új technológiának 2025-re kellene versenyképessé válnia, és olyan akkumulátorok gyártását kell lehetővé tennie, amelyek duplájára növelik a jelenlegi megoldások hatékonyságát. Ez 5 vagy akár 10 ezer feltöltési ciklust és 20 éves (az elektromos járművekben alkalmazva 10 éves) élettartamot jelentene.
A prototípussal már a jövő év végéig elő kellene állniuk, hogy 2021-re felállítsák az első, 2 megawattórás kísérleti telepet. Ennek függvényben 2023-ra jöbbe az első, a gyártási szabványnak is megfelelő 1 gigawattórás blokk, amelynek sorozatgyártása a 2024-es piaci környezet figyelembe vételével indulhatna meg.
Új szabályokra és mélyebb pénztárcára is szükség lesz
Az Egyesült Államokkal és Kínával folyatott technológiai verseny, amelyben Európa egyelőre nem áll valami fényesen, francia és német részről is egyre nahgyobb figyelmet kap. A két nehézsúlyú uniós tagállam két hete az EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón prezentálta azt a közös dokumentumot, amelyben az "ambiciózus technológiai startup cégek" támogatására hívták fel az Európai Innovációs Tanácsot.
Az európai technológiai versenyhátrány legfőbb okának sokan a kockázati tőkebefektetési szektort okolják, amely az itteni startupoknak nem volt képes biztosítani a Szilícium-völgyhöz mérhető forrásokat. (Ez utóbbit pedig a hagyományosan kockázatkerülőbb európai befektetési kultúrából eredeztetik, ahol egy-egy aktuális kudarc hosszú időre stigmatizálja a piaci szereplőket.)
Berlin és Párizs mindennek alapján közös erőfeszítést szorgalmaz a kockázati befektetések fellendítésére, emellett pedig olyan szabályozási környezetet tart szükségesnek, amely elősegíti az innovatív technológiák piacosítását, illetve lehetővé teszi a deep tech vállalkozások elindítását és felnövesztését. A javaslatok a Reuters tudósítása szerint a Európai tanács június végi ülésén is terítékre kerülnek.
A hírügynökség beszámolója aalpján szó lesz a tudományos felfedezések piaci hasznosítását célzó hálózat létrehozásáról, ezen kívül az uniós kezdeményezések nemzeti szintű kiegészítéséről. A franciák már be is jelentették, hogy 2022-ig 1,5 milliárd eurót fordítanak a mesterséges intelligencia kutatására, amivel egyrészt felzárkóznának a kínai és amerikai versenytársakhoz, másrészt megpróbálnák visszájára fordítani az agyelszívás nyilvánvaló folyamatát.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak