Már több mint nyolc hónapja, hogy a Facebook és a Cambridge Analytica sokat emlegetett ügye, de azóta is rendszeresen történik valami, ami a köztudatban tartja a közösségi oldal eddigi legnagyobb botrányát. Ezúttal a brit parlament digitális piacért is felelős bizottsága okoz újabb fejfájást a Facebooknak, ahol a kezdetek óta kitartóan vizsgálják az adatvédelmi incidenseket és a közösségi médiára alapuló dezinformáció gyakorlatait. Bár a bizottság sikertelenül próbálta elérni, hogy Mark Zuckerberg személyesen is megjelenjen egy meghallgatáson, most közvetett módon mégis sikerült kellemetlen perceket szereznie a Facebook vezetőinek.

Egy nyomasztó kis alkalmazásból lett a banánhéj

A társaság már 2015 óta pereskedik a Six4Three nevű vállalkozással, amely korábban egy meglehetősen véleményes alkalmazást fejlesztett a Facebook hálózatára építve. A Pikinis nevű app, ami hivatalosan egy szofisztikált vizuális mintafelismerő algoritmus fejlesztését segítette, tulajdonképpen csak annyiról szólt, hogy a képszkennelő technológiája segítségével összegyűjtötte a felhasználók ismerőseinek fürdőruhás fotóit. A Facebook adatvédelmi szabályainak 2015-ös változása aztán a Pikinis működésének végét jelentette, ennek nyomán pedig a Six4Three üzleti modelljének kivégzése miatt be is perelte a Facebookot.

Hogy a világ mit veszített a néhány ezer felhasználót gyűjtő Pikinis ellehetetlenítésével, azt mindenki megítélheti az alábbi reklámfilm alapján, ami valamiért még mindig elérhető a YouTube-on:
 

A dolog nem lenne különösebben érdekes, ha a pereskedés során a Six4Three-nek nem lett volna lehetősége hozzáférni a Facebook olyan belső dokumentumaihoz, amelyeket bizonyítékként akart felhasználni az eljárás során. Ezeket a feljegyzéseket az illetékes kaliforniai bíróság zártan kezeli, vagyis tartalmuk nem hozható nyilvánosságra – októberben a CNN és a The Guardian kérvényét is elutasították az anyagokba való betekintésre, miután azok üzleti titoknak minősített információt is tartalmaznak. Jelentőségük azonban a Six4Three szerint is messze túlmutat a Pikinis alkalmazáson: a The Guardian szerint kiderül belőlük, hogy a Facebooknál milyen döntéseket hoztak a személyes adatok kezelésével kapcsolatban, amelyek végül a Cambridge Analytica botrányáig vezettek.

Annyit eddig is tudni lehetett, hogy a szóban forgó dokumentumok a Facebook felső vezetőinek levelezését is tartalmazzák, esetenként közvetlenül a válallatot irányító Mark Zuckerberggel. Nem véletlen tehát, hogy a feljegyzésekre a fent említett brit parlamenti bizottság is kíváncsi lett volna, de a Facebook folyamatosan lepattintotta az ilyen irányú próbálkozásokat – míg nem a Six4Three alapítója, Ted Kramer novemberben Londonba nem utazott üzleti ügyeit intézni, ahol a bizottság vezetője egy ritkán alkalmazott parlamenti eszközzel élve az iratok átadására kényszerítette.

A Facebook foggal-körömmel védi a kényes iratokat

Kramer felszólítást kapott a dokumentumok bemutatására, ezt pedig azzal nyomatékosították, hogy két órás ultimátumot adtak neki, ennek leteltével pedig be is kísérték a parlamentbe, ahol pénzbüntetést, sőt elzárást helyeztek kilátásba, ha megtagadja az együttműködést. A bizottságot vezető Damian Collins szerint precedens nélküli módszert használtak egy precedens nélküli helyzetben, miután a Facebook korábban nem volt hajlandó válaszolni a kérdéseikre egy kiemelten közérdekű ügyben.

A képviselő elmondta, hogy a Facebook és az állítólagosan 250 ezer dolláros befektetését védő Six4Three pere azért keltette fel a figyelmüket, mert a vállalkozás keresete szerint a közösségi oldal nem hogy tisztában volt az adatkezelési szabályok ilyen irányú átjátszásának lehetőségével, de a szabályozást szándékosan csinálta hézagosra, és erre fel is hívta a potenciális ügyfelek – mint például a Six4Three – figyelmét. A Facebook ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy az állítások teljesen alaptalanok, és a vállalat mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megvédje magát velük szemben.

A Facebook a brit parlamenti bizottságot is felszólította, hogy tartózkodjon az amerikai bíróság döntése alapján zártan kezelendő dokumentumokba való betekintéstől, és azokat haladéktalanul juttassa vissza hozzá – ezen kívül mást nem kívántak hozzáfűzni a dologhoz. Az viszont nem világos, hogy a társaság ennek a követelésének hogyan tudna érvényt szerezni, különösen, hogy a britek mellett a The Guardian szerint már számos másik ország törvényhozásából is érdeklődést jeleztek a megszerzett anyagok iránt.