Az NBC News beszámolója alapján olyan új megoldásokat tesztelnek a Twitternél, amelyek egyértelműen felhívnák a felhasználók figyelmét a politikusok és más közszereplők által terjesztett valótlan információra, hogy a Wikipédia mintájára valamilyen közösségi visszacsatolás révén szűrnék ki a megalapozatlan vagy szándékosan félrevezető közléseket. Az egyik ilyen elképzelés szerint nagy méretű, feltűnő színű címkék jelennének meg közvetlenül az olyan tweetek fölött, amelyeket a tények ellenőrzésével folglalkozó (fact checker) szervezetek, újságírók vagy lehetőség szerint más felhasználók is ártalmasan félrevezető tartalomnak jelölnek.

A csatorna által szemlézett, állítólag kiszivárgott demó alapján a címkék tartalmaznák az ajánlott helyesbítéseket is, és ezen keresztül az olvasók maguk is beleszólhatnak majd a saját szavazatukkal. Az egyik változat szerint ezek a szavazatok súlyozva is lennének aszerint, hogy az adott felhasználó hogyan áll abban a pontrendszerben, ami a jóhiszemű kontribúciót és a "jó szomszédi viselkedést" értékelné. Ezzel a szolgáltató azt próbálná megakadályozni, hogy a trollok és a pártaktivisták lerohanjanak egy-egy topikot, és ellehetetlenítsék az olyan közléseket vagy véleményeket, amelyek szúrják a szemüket.

A kifogásolható tartalom jelentésekor mindenkinek három kérdésre kellene válaszolnia. Az első nyilvánvalóan az, hogy miért tartja félrevezetőnek a szóban forgó bejegyzést; a második, hogy sima valótlanságról, vagy a közösség szempontjából is ártalmas félrevezetésről lehet szó; a harmadik pedig, hogy a bejelentő szerint a twitterezők mekkora arányban értenének egyet az előző két észrevétellel. Ez utóbbi is ahhoz a súlyozáshoz járul hozzá, amely később már statisztikai alapon is megmutatja, hogy a felhasználó tevékenysége mennyire építő jellegű.

Csak az biztos, hogy már tesztelik a különféle ötleteket

A Twitter szóvivője a Business Insider kérdésére megerősítette, hogy a társaság több módszert is vizsgál, ami alkalmas lehet az álhírek vagy hazugságok kiszűrésére, illetve az eddiginél erősebb kontextusba helyezheti a tweeteket. Ezek közül pedig az egyik minta lenne az NBC által idézett, közösségi visszacsatolásra építő dizájn. A vállalat mindenesetre kritikus problémának tartja a dezinformációt, és más eljárásokat is vizsgál annak kezelésére. Ahogy nemrég bejelentették, új szabályokat érvényesítenek a mesterséges vagy szándékosan manipulatív tartalom jelölésére, amelyek március elején életbe is lépnek.

A cég vezérigazgatója, Jack Dorsey még tavaly decemberben tette közzé, hogy egy olyan decentralizált működési modell kidolgozásába kezdtek, amely szakítana azzal az eddigi gyakorlattal, hogy a globális internet működését mindenkire érvényes protokollok helyett a legnagyobb platformok határozzák meg önkényes módon. A munka egy nyílt szabvány kifejlesztésére irányul a közösségi médiában, amit a Twitter be is vezetne saját üzletében. A moderáció, a visszaélések vagy a félrevezető információ terjesztése mellett ebben a tekintetben a legnagyobb kihívás a hálózatok szerepének átalakulása, ma már ugyanis nem a tartalmat hosztoló vagy eltávolító rendszerekről van szó, hanem a felhasználók figyelmét irányító ajánlási algoritmusokról.

Dorsey álláspontja szerint ezek az algoritmusok nem hozzáférhető, nem visszafejthető és nem is módosítható programok, ami azt is jelenti, hogy a felhasználók nem kapnak választási lehetőséget, ennek nyomán pedig a potenciális versenytársak sem építhetnek fel velük szemben alternatívát. A közösségi médiában működő ösztönzők ugyanakkor vitára vagy akár egymás gyalázására késztetik a felhasználókat, szemben a tájékoztatással vagy a közösségi szempontból is hasznos dolgok promóciójával. A Twitter szerint azonban a korrekcióra lehetőséget adnak azok az új technológiák, mint mondjuk a blokklánc, amelyek a decentralizált megközelítést már a gyakorlatban is kivihetővé teszik, és a technikai szempontokon túl monetizációs megoldások sora is alapulhat rájuk.