Nem kellett sokat várni a reakciókra azt követően, hogy az Egyesült Államok internetes hadviselésért felelős csoportját (Cyber Command) vezető Paul Nakasone egy interjúban nyíltan kimondta, hogy az USA különböző típusú, kibertérben végrehajtott akcióval segítette Ukrajna harcát Oroszország ellen.

Moszkva felhorgadása természetesen borítékolható volt, ám Oroszország mellett a Kremllel szoros barátságot ápoló kínai kormányzat részéről is igen kemény szavak hangzottak el a nyilatkozattal kapcsolatban.

Alig burkolt fenyegetés

Pekingben egy szerdai külügyi tájékoztatón hozakodtak elő a témával. A kormányzati szóvivő szerint az USA magyarázattal tartozik a nemzetközi közösségnek annak kapcsán, hogy ezek a hekkerműveletek miként állnak összhangban a hivatalos amerikai állásponttal, miszerint nem avatkoznak be közvetlenül az orosz-ukrán konfliktusba.

Kínai részről problémásnak tartják azt is, hogy az Egyesült Államok kiberhadászati egységeket telepít "néhány kis és közepes méretű országba". Amerikai részről 9 ilyen esetet ismertek el 2021-ben, amit az adott országok digitális védelmének megerősítésével indokolnak. A szóvivő az ilyen segítséget elfogadó országokat nem is annyira burkoltan fenyegette meg azzal, hogy az esetleg egy nem kívánt konfliktusba sodorhatja őket. Hozzátéve, hogy az USA kibertérbeli fellépése hagyományos - vagy akár nukleáris - összetűzésbe is torkollhat.

Eközben Oroszországban

Orosz részről a külügyminisztérium alá tartózó nemzetközi információbiztonsági osztály igazgatója reagált tegnap egy újságírói kérdezz-felelek során. A tisztviselő az amerikai akcióknak tulajdonított több, az orosz infrastruktúra ellen végrehajtott DDoS-támadást, amelyek nem csupán kormányzati, hanem civil célpontokat is érintettek, utóbbiaknál személyes adatok kiszivárgására is volt példa, de zavarták a videómegosztó oldalak működését is.

Andrej Krutszkij azzal vádolta Washingtont, hogy "szándékosan csökkenti a kibertér harci felhasználásának küszöbét". Hasonlatosan a kínai retorikához, az igazgató is azt hangsúlyozta, hogy a virtuális világ Nyugat általi militarizálása és az arra irányuló kísérletek, hogy azt az államközi konfrontáció színterévé tegyék, "nagymértékben megnövelték a közvetlen katonai összecsapás veszélyét, amely kiszámíthatatlan következményekkel járhat".

Mindenki csinálja

Persze sem Oroszország, sem Kína nem tekinthető ártatlannak a témában, hiszen az elmúlt években a nyugati infrastruktúrát, vállalatokat és kormányzati szerveket ért internetes támadások hátterében rendszerint felsejlett az állami szerepvállalás. Az orosz invázió közeledtével pedig a Kreml érdekei mentén tevékenykedő csoportok már jóval az első puskalövés előtt intenzív támadásokba kezdtek.

Előzetesen a szakértők a kibertérben is óriási erőfölényt jósoltak Moszkva javára, ám a történetek az interneten is rácáfoltak a várakozásokra, hiszen ahogy a csatatérré változott ország földjén sem, úgy a világhálón sem tudott egyértelmű fölényre szert tenni Oroszország. Sőt a legkomolyabb akciók éppen az Ukrajna mellett kiálló önkéntes hekkerekhez, például az Anonymoushoz köthetők. Persze most már az is tudható, hogy a sikeres virtuális csatározásból közvetlenül is kivette a részét az Egyesült Államok.