A Pew Research a minap mutatta be legfrissebb anyagát, melynek témája az internet, a közösségi média vagy a mobil felhasználás globális helyzete volt. A 27 országban több mint 30 ezer válaszadó bevonásával végzett kutatás az előző év tavasza óta zajlott, és a nagy csomó közhelyes megállapítás mellett (például világszerte növekszik a közösségi média elérése) ezúttal is tartalmaz néhány érdekes vagy valamennyire meglelpő statisztikát a hálózatra csatlakozó közönségről.
A fejlettek fejlettek, a fejlődők fejlődnek
A rendszeres internethasználat a fejlett piacokon már a teljes lefedettség körül mozog, de mára a fejlődő országok átlaga is – az egy India kivételével – túlhaladja az 50 százalékot. Előbbiek esetében az Egyesült Államok, Svédország, Ausztrália, Hollandia, Izrael vagy Dél-Korea is 90 százalék körüli eredménnyel szerepel, az utóbbiak közül pedig sokan fejlődtek látványosan: Mexikó 2015-ös 45 százalkából vagy a Fülöp-szigetek 34 százaléka 2018-ban rendre 73 és 66 százalékra növekedett.
Az okostelefon-tulajdonosok aránya a fejlett országokban 76, a feltörekvő régiókban 46 százalékos, ám ha általában a mobil készülékekről beszélünk, akkor a különbség sokkal kisebb: 94 és 83 százalék. (A fejlődő és a feltörekvő országokat ez a kutatás is külön csoportba sorolja.) Az okostelefonos listát most is Dél-Korea vezeti egész elképesztően magas, 95 százalékos penetrációval, amivel stabilan előzi a 88 százalékos Izraelt vagy a 87 százalékos Hollandiát is.
forrás: Pew Research Center
A felmérésben egyébként kilenc olyan állam szerepel, amelyet a fejlődő kategóriába sorolnak, és ezek közül nyolcban tapasztalták az okostelefonos felhasználás gyors növekedését. Az átlagos 46 százalékos ráta akkor különösen beszédes, ha figyelembe vesszük, hogy négy évvel korábban ugyanezeken a helyeken még csak a felnőttek 27 százaléka rendelkezett okostelefonnal. Magyarországról szólva a riport 64 százalékos okostelefonos penetrációt állapít meg, miközben a felnőttek 9 százaléka nem használ semmilyen (akár okos, akár buta) mobiltelefont.
Leginkább a belső különbségek látványosak
A különbségek persze igen nagyok: Brazília vagy Dél-Afrika 60 százalékot hoz, szemben India 24 százalékával. A fejlett piacokon is nagy a limbó, ha az éllovasok 90 százalék körüli eredményét összevetjük az orosz, lengyel vagy görög 60 százalékkal – vagyis a két kategória, ahogy az a Pew Research felméréséről beszámoló VentureBeat cikkéből is kiderül – alsó-felső határait tekintve szinte egymásba csúszik.
A trendekben a legfontosabb különbséget a felhasználók életkora jelenti. Míg az USA-ban vagy Németországban az 50 éves vagy annál idősebb emberek között 2015 óta 53-ról 67 százalékra, illetve 40-ről 64 százalékra nőtt az okostelefon-tulajdonosok aránya. Ezzel szemben Mexikóban például a 18-35 éves korosztály kétharmada rendelkezik internetképes telefonnal, miközben az 50 fölöttiek között csak tízből hárman használnak ilyen eszközöket.
forrás: Pew Research Center
Az egyes felhasználások kapcsán kicsit sem meglepő, hogy az életkor, az iskolázottság vagy akár a nemek szerint is különbségeket figyeltek meg. Itt legfeljebb a megoszlások tűnnek szélsőségesnek bizonyos országokban: Nigériában már a középfokú végzettségűek is hatszor nagyobb arányban neteznek, mint az alacsonyabb képestéssel rendelkezők, és a közösségi médiát is ugyanennyivel többen fedezték fel.
Összehasonlításképpen, ezen a téren Nagy-Britanniában a legmagasabb végzettségűek is csak 75-63 arányban vezetnek az alacsonyabb iskolázottságú felhasználókkal szemben. Magyarországon a Pew Research szerint 62 százalékos a közösségimédia-jelenlét, ami 5 százalékponttal marad el a fejlett országok mediánjától – ezen belül 82-56 arányban a magasabb végzettségűek között népszerűbb a "facebookozás" az alacsonyabb iskolázottságú felhasználókkal szemben.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak