Nem csak Elon Musk Neuralinkje kísérletezik agyi implantátumokkal. Vannak kevésbé forradalmi, de talán jobban-gyorsabban hasznosítható fejlesztések is. A San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem (UCSF) egy kutatócsapata sikeresen enyhítette Parkinson-kóros betegek tüneteit speciális mély agyi implantátummal (a kísérleteket bemutató tanulmányt a napokban publikálták a Nature-ön). És hogy még izgalmasabb legyen, az UCSF kísérlete nem teljesen független a Neuralink eredményeitől.

A kutatócsapat ún. adaptív mély agyi stimulációt (adaptive deep brain stimulation, aDBS) alkalmazott, amellyel állításuk szerint a betegek motoros tüneteit a felére csökkentették a hagyományos mély agyi stimulációs eljáráshoz képest.

Egy közel 20 éve használt eljáráson újítottak

Maga a gyógymód, a mély agyi stimuláció, régi eljárás, Magyarországon is közel két évtizede alkalmazzák. Ám míg a hagyományos eljárásnál egyenletes elektromos impulzusok stimulálják a beteg agyát, az aDBS az egyén idegi aktivitásához igazítja az elektromos ingereket. Ez közel sem triviális feladat: Magyarországon 2020-ban a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Idegsebészeti Klinikáján építették be az első (és a világon az ötödik) olyan neuromodulációs implantátumot vagy más néven agyi pacemakert, amely nemcsak stimulál, hanem információt is képes kinyerni a beteg agyából. Ez segíthet abban, hogy a neurostimulátor képes legyen "az érzékelt agyi elektromos jelek alapján részben önmagát automatikusan programozva" beállítani a stimulációt, olvasható az egyetem honlapján az akkori beszámolóban.

Ha az SCSF-en kikísérletezett eljárás beválik, az mintegy tízmillió embertársunkon segíthet, bár a betegség okát nem szünteti meg. Utóbbit egyelőre fel sem sikerült tárni, így a gyógymód is messze. Úgy sejtik, hogy környezeti és genetikai okok egyaránt közrejátszhatnak abban, hogy egyeseknél elkezdenek pusztulni a mozgásért felelős agyi területeken lévő idegsejtek. Az ebből eredő problémákat (remegés, görcsök, merevség, lassuló mozgás) így egyelőre csak enyhíteni lehet, amiben minden korábbinál hatékonyabban segíthet az aDBS implantátum.

Az UCSF idegsebész professzora, Philip Starr, aki a kutatócsapatnak is tagja, egy nyilatkozatában beszélt arról, hogy az előrelépéshez szükség volt a Neuralink eredményeire, nevezetesen arra, hogy Musk startupja számítógépes interfészeket használ az idegi aktivitás leolvasására és értelmezésére. Ezt kombinálták a régóta alkalmazott DBS technológiával. Mint mondta, így tudták megvalósítani az adaptív és önszabályozó terápiát (amiről a szegedi kutatók is beszéltek).

A kutatók két stimuláló elektródát helyeztek a mozgást koordináló mély agyi régióba, két érzékelő elektródát pedig a motoros kéregre, amely az akaratlagos mozgást indítja el. Az agyi aktivitást mesterségesintelligencia-algoritmusok segítségével elemezték, hogy megtalálják a tünetekhez kapcsolódó egyedi aktivitási mintázatokat. A mintázat alapján alakították ki azt az betegre szabott személyes terápiás tervet, amely automatikusan a megfelelő mennyiségű ingerületet adja ahhoz, hogy folyamatosan kontroll alatt lehessen tartani a tüneteket.

Nem gyógyít, de javítja az életminőséget

A kísérletben négy súlyos Parkinson-kórban szenvedő férfi vett részt. A kutatók szerint az aDBS-rendszer 50 százalékkal csökkentette a legsúlyosabb tüneteiket a legjobb hagyományos DBS-implantátumokhoz képest. A rendszer felismeri például a Parkinson-kóros betegek különböző alvási állapotaihoz kapcsolódó jellegzetes agyi aktivitást, ami segíthet csökkenteni a betegek többségét érintő álmatlanságot is.

Starr szerint elképzelhető, hogy a technológia bizonyos pszichiátriai betegségeknél (pl. depresszió, kényszerbetegségek) alkalmazható lesz. De mint az Axios felhívja a figyelmet, az aDBS csupán a tüneteket kezeli, a betegség lefolyását, következményeit nem befolyásolja.