Az önvezető járművek témája általában az olyan menő márkanevekkel kapcsolatban kerül elő, mint amilyen a Tesla vagy az Alphabet-Waymo, de az autonóm járműrendszerek (AV) fejlesztésébe már egy nagy csomó hagyományos autógyártó és big tech vállalat is nyakig belemerült. Az ilyen területen működő vállalkozások a finanszírozás és a felvásárlások tekintetében is sorban döntik a rekordokat, köszönhetően elsősorban az autonóm technológiákon dolgozó startupoknak; az új piacban mindenki akkora lehetőséget lát, hogy az induló cégektől a befektetőkön át a jól beágyazott nagyvállalatokig mindenki ki akar belőle hasítani magának egy szeletet.
A CB Insights 2015 óta folyamatosan frissített összállítása szerint, ami a vonatkozó befektetési, cégfelvásárlási és együttműködési megállapodásokat gyűjti egybe, az idén már több mint 40 olyan vállalat tevékenykedik ezen a területen, amely a közúti forgalomba való önvezető járműveket fejleszt. A lista kifejezetten heterogén, amennyiben az autógyártóktól a vezető tech márkákon át a telekommunikációs szállítókig többféle iparág is képviselteti magát rajta. Ezek között még úgy is egy meglehetősen komplex kapcsolati háló rajzolódik ki, hogy a piackutató egyáltalán nem vette számításba például az ipari felhasználásra szánt önvezető rendszereket:
Érdemes megjegyezni, hogy az egyes fogyasztók által az autók vásárlására fordított összegek nem feltétlenül fognak érdemben növekedni, sőt az intelligens mobilitás és az ahhoz kapcsolódó üzleti modellek éppenséggel az utakon közlekedő járművek számának csökkenéséhez vezetnek majd a fejlett piacokon. Ilyen értelemben az AV kutatás-fejlesztésbe öntött, félelmetes mennyiségű pénz jórészt annak a feltétele, hogy valaki lépést tarthasson az eleve mély zsebekkel rendelkező piaci szereplőkkel, de közvetlen módon nem remélheti tőle a befektetések hosszabb távú megtérülését.
Ebből senki nem akar kimaradni
A Pitchbook novemberi adatai szerint az autonóm járműveket fejlesztő vállalkozások 2020-ban több mint 7 milliárd dollárnyi befektetői tőkét vontak be. Bár ez nem sokkal haladja meg a 2019-es szintet, sőt elmarad a 2018-as 9,4 milliárd dollártól is, a pénz ezúttal már jóval kevesebb startup között koncentrálódott. Az ezzel összefüggő globális piacot már 2019-ben is több mint 800 milliárd dollárosra becsülték, ami 2020-ban ugyan visszaesett valamelyest, de az idén már mindenki szerint tovább növekszik majd, sőt az évtized végére bőven meghaladhatja a 3 ezer milliárd dollárt.
Az aktuális várakozások szerint nagyjából ekkorra várható majd az is, hogy a gyakorlatban megjelenjenek a 4-es autonómiaszintű járművek, vagyis azok az önvezető autók, amelyek az emberi beavatkozás lehetőségével ugyan, de képesek lesznek a teljesen önálló közlekedésre. Ezt az évtized legelején még 2015-16-ra tették, azonban időközben kiderült, hogy a műszaki problémáktól a szabályozási kérdésekig sokkal nagyobb kihívásról van szó, mint azt korábban feltételezték, és az intelligensnek reklámozott technológiák könnyen mondanak csődöt, ha bármennyire is túl kellene lépniük a fejlett célgépek szerepén.
Az AV iparág közben a befektetők szempontjából is egyre összetettebbé válik, ahogy az egymással is kommunikáló önvezető járművek, illetve a rájuk épülő különféle üzleti modellek számos technológiai területen nyitnak távlatokat: ilyen mások mellett a kiberbiztonság, az edge computing, a processzor- és félvezetőgyártás, a telematika és a navigáció, a VX2 kapcsolati megoldások vagy akár magukat az utasok monitorozó eszközök. Ilyen alapon jó befektetésnek tűnik minden vállalat, ami bármilyen hozzáadott értéket képviselhet az önvezető járművek ökoszisztémájában, bár a hatalmas felhajtás és az egyre kiszámíthatatlanabb gazdasági környezet nyilván a kockázatokat is hasonló szintre emeli.
Lassan minden nagy név beszáll
Az önvezető technológiát fejlesztő Cruise Automation a legutóbbi befektetési körében, éppen a múlt héten szerzett újabb 2 milliárd dollárt és egy értékes technológiai partnert. A Cruise 2016-os felvásárlása óta a General Motors (GM) leányvállalataként működik, de a Hondával kötött megállapodás keretei között a japán gyártó is 2,8 milliárd dolláros befektetés mellett kötelezte el magát az évtized végéig. A Cruise ezzel a mai napig összesen 7,3 milliárd dollárnak megfelelő tőkét sikerült bevonnia, a legutóbbi kör pedig nem csak 30 milliárd dollárra lőtte be a cégértékét, hanem a GM, a Honda és más intézményi befektetők mellett a Microsoft is beszállt a járműfejlesztő cégbe.
Ez utóbbi nem csak a szoftveróriás által biztosított újabb források miatt érdekes, hanem a Microsofttal való technológiai együttműködés miatt is, amelynek értelmében a Cruise az Azure cloud és edge computing platformját használja majd az autonóm járművekre épülő ride-hailing szolgáltatásának fejlesztésében és üzemeltetésében. Ez egy megfelelő léptékben működő, piacosított megoldás esetében a költségek jelentős részét is befolyásolja, tekintettel arra a félelmetes mennyiségű adatra, ami a működés során keletkezik.
A Microsoft a maga részéről kiváló lehetőséghez jut a megfelelő csúcstechnológiás rendszereinek gyakorlati teszteléséhez, amelyek ilyen nagyságrendben támogatják a gépi tanulásban és a robotikában alkalmazott edge computing megoldásokat. A vállalat saját közleménye is kiemeli a Cruise páratlan iparági tapasztalatait, ezek révén pedig az ügyfélközpontú termékfejlesztés jelentőségét a járműipar területén. A GM ehhez minden szempontból ideális kliensnek tűnik, legyen szó a Cruise valódi városi forgalomba küldött autonóm járműveiről vagy az olyan futurisztkus tervekről, mint a repülő Cadillac januárban bemutatott koncepciója.
A bejelentésre egyébként nem sokkal azután került sor, hogy az Apple is ambiciózus tervekkel állt elő az autonóm elektromos járművek piacára való belépéssel, bár a Microsoft a maga részéről sem az autógyártásba, sem a robottaxi-flották üzemeltetésébe nem akar beszállni. Ehelyett inkább saját szoftverszolgáltatásait adná el a többi iparági szereplőnek, tekintettel az óriási adattömegek feldolgozására vagy például a járművek közötti kommunikációra, amelyhez az Azure keretein belül már saját platformot is épített, és olyan partnereket nyert meg, mint a Renault Nissan vagy a Volkswagen.
Felhőbe vezető út hazai szakértelemmel
Robusztus műszaki háttér, korszerű technológia és a felhasználóbarát kezelhetőség. A Flex Cloudhoz nem kell nagy IT-csapat, csak egy elhatározás és pár kattintás.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak