Drága vagy olcsó Európa legnagyobb önkormányzati open source megoldásokra épülő projektje, a München város önkormányzata által 2003-ban elindított LiMux? A HP egy tanulmányában drágának, a városatyák viszont olcsónak tartják. Ki hogyan számol?
Hirdetés
 
A HP készített egy tanulmányt, amelyben azt állítja: a 2003-ban elindított LiMux projekt, amely a Microsoft szoftvereinek a kiváltását célozta nyílt forráskódú megoldásokkal, sokkal több pénzt emésztett fel, mintha mindezt a Microsoft termékeivel oldották volna meg. Az angol The H Open magazin ismerteti az érveket pro és kontra.

A tanulmány szerint a LiMux az elmúlt nyolc évben 60,6 millió eurót emésztett fel, míg ha mindezt tisztán Microsoft-termékekre alapozták volna, a költségek mindössze 17 millió euróra rúgtak volna.

Ezt látják Münchenben a városi hivatalnokok. A LiMux desktop

Városatyák kontra tanulmánykészítők A München Város Tanácsa által kalkulált számítások azonban egészen mást mutatnak: a városatyák szerint a nyílt forráskódú megoldásra migrálás (aminek a főbb elemei a Linux és az Openoffice) költsége 23 millió euró alatt marad. Ők úgy kalkuláltak, hogy ha mindezt Windowssal és MS Office-szal akarták volna megoldani, az 34 millió eurójába került volna a város polgárainak.

A HP által készített tanulmányban viszont kifogásolták, hogy a megállapításait nem lehet ellenőrizni, mert ahhoz nem elég részletesek a z elemzések. A városi tanács szóvivője szerint például a HP tanulmányában 12 ezer ügyféllel számolt, miközben a projektbe bevont végfelhasználók száma már meghaladta a 13 ezret. (Tavaly november végén a Pro-Linux 12 ezret meghaladó linuxos klinesről beszélt.) Az is komoly eltérést okozhatott a müncheniek szerint, hogy a tanulmányírók a mintegy ezer fős IT-személyzet munkájának sokkal nagyobb hányadát számították be a nyílt forráskódú rendszerek karbantartására és üzemeltetésére, mint amennyit valójában arra is fordítanak.

A tanulmány készítői hardverkövetelmények okozta eltérésekkel sem számolnak: a városi tanács úgy véli, gyakorlatilag ugyanazokkal a hardverköltségekkel számoltak a két koncepció esetén. Pedig – állítják a LiMux hívei, a projektben használt nyílt forráskódú megoldásoknak kisebb a hardverigénye, ami komoly megtakarítást eredményezett.

Kifogásolták azt is, hogy a tanulmány összemossa a migráció és az életciklus-menedzsment fogalmát, és úgy beszéltek például az operációs rendszerek frissítéséről, mint a migrációról. A tanulmányszerzők a kliensprogramokra vonatkozó támogatói szerződések költségeivel is számol, miközben a városházán állítják: ilyen szerződések nem léteznek, így ilyen költségekért nem is fizetett a város.

A városatyák nem váltanak. Florian Schießl, a LiMux egyik arca

A HP tanulmánya arra is hivatkozik, hogy a közigazgatásban használt speciális alkalmazások Linux környezetbe portolása nagyon komoly összegeket emésztett fel. A tanulmány írói szerint csak ennek költsége legalább 38,5 millió euró. A városatyák azonban ezt is másképpen látják. Egyrészről arra hivatkoznak, hogy a web-alapú alkalmazások esetében nem volt szükség semmiféle portolásra, hiszen azok eleve platformfüggetlenek (már amennyiben futnak minden böngészőn – tehetjük hozzá), hoz bármilyen platformon hozzá lehet férni. Sőt, teszik hozzá, még a Microsoft termékekbe integrált megoldásokhoz is hozzá lehet férni alternatív szabványos eljárásokkal a Linux-kliensekről.

A konklúzió pedig az, hogy végül a városi tanács egyáltalán nem tartotta mérvadónak a tanulmány megállapításait, és az alapján nem is látja időszerűnek a projekt újragondolását.

Nem mindenhol jött be Kétségtelen ugyanakkor, hogy a nyílt forráskódú megoldások bevezetése nem mindenhol váltotta be a meglehetősen szép reményeket. Épp Németország produkálta az egyikm leglátványosabb – legalábbis a legnagyobb hírverést kapott – kudarcot is.

2011 elején a német külügyminisztérium tíz évnyi próbálkozás után kurúgta informatikai rendszereiből a Linuxot. A 2001-ben elkezdett projektben először a szerverek egy részét migrálták Linuxra, majd pár évvel később desktop alkalmazásokat is bevezettek (Openoffice, Thubderbird, Firefox). A váltást akkor részben költségtakarékossági, részben biztonsági okokkal indokolták. Aztán 2011-ben – két évvel egy komoly „győzelmi jelentés” után – minden a visszájára fordult: a karbantartási költségek növekedése, az ODF formátumú dokumentumok kezelésének problémái, valamint a biztonsági kockázatok emelkedése miatt a minisztérium úgy döntött, berekeszti a projektet. Pedig 2009-ben még épp azzal dicsekedtek, hogy milyen gördülékenyen halad minden, és hogy mekkora megtakarításokat sikerült elérni a szoftverlicencelés terén.

Nyílt forráskódú szoftvert az e-közigazgatásba!
Boldog huszadik születésnapot, Linux!

Magyar önkormányzatok is próbálkoznak A nyáron 200 milliós uniós támogatásból létrehozott E-Közigazgatás Szabad Szoftver Kompetencia Központnak épp az a feladata, hogy koordinálja a nyílt forráskódú megoldások bevezetését és alkalmazását a kormányzati-önkormányzati szférában. Az első nagyobb projekt már be is indult: Újbuda Önkormányzata vezet be ilyen megoldásokat, melytől tízmilliós nagyságrendű megtakarításokat remélnek. Lapunknak akkor Szentiványi Gábor, a nyílt forráskódú nagyvállalati rendszereket kínáló ULX ügyvezető igazgatója úgy nyilatkozott, hogy bár a kezdeményezés feltétlenül üdvözlendő, egy sor teendő (integráció, migráció) igy sem kerülhető meg, és ezek akár nagy költségekkel is járhatnak.

Kikupálódott a szingapúri dohányosokra vadászó MI

A szigorú törvényeiről és magas technológiai szintjéről ismert városállam a tilos helyen dohányzókat is automatikus megfigyeléssel igyekszik tetten érni.
 
Hirdetés

A NIS2-megfelelőség néhány technológiai aspektusa

A legtöbb vállalatnál a megfeleléshez fejleszteni kell a védelmi rendszerek kulcselemeit is.

Az uniós direktíva felpezsdíti a magyar kiberbiztonsági piacot, az auditokból átfogóbb képet kapunk a gazdaság és az ország kiberképességeiről is. Interjú dr. Bencsik Balázzsal, az SZTFH kibervédelmi igazgatójával.

a melléklet támogatója a RelNet Technológia Kft.

CIO KUTATÁS

TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?

Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »

Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.