Milliárdos nagyságrendű büntetést sosem lehet jókor kapni, de ettől függetlenül keresve se lehetett volna kellemetlenebb időpontra ütemezni a Booking.com üzleti gyakorlatával szemben 2018-ban indult versenyhatósági eljárás lezárását. A közel 25 éve alapított, holland gyökerű társaság ugyanis a koronavírus-járványban egyik leginkább érintett területen, a turizmusban utazik.

Súlyos tétel

A fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt 2,5 milliárd forintos büntetést szabott ki a Booking.com B. V.-re a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A hatóság az internetes szállásfoglaló portál üzemeltetőjét ezen kívül eltiltotta az "agresszív értékesítési módszereinek" folytatásától.

A két év után lezárult vizsgálat [PDF] indoklása szerint a cég kimerítette a tisztességtelen piaci magatartás fogalmát azzal, hogy többek között megtévesztő módon hirdette az ingyenes lemondás lehetőségét egyes szállásoknál, illetve agresszív, pszichés nyomással kényszerítette a kínálatot böngészőkét arra, hogy mihamarabb foglaljanak.

A határozat három pontban foglalja össze a jogszabályoknak nem megfelelő gyakorlatokat. A szolgáltatást hirdető televíziós és internetes reklámokban a vállalkozás különösen hangsúlyozta a szálláshelyek "ingyenes lemondhatóságát". A fogyasztók azonban e lehetőséget számos szálláshely esetében csak időben korlátozottan vehették igénybe, továbbá magasabb árat is fizettek, mint ugyanazért a szállásért "ingyenes lemondás" nélkül, azaz az ingyenesség árát beépítették az érintett szállás díjába.

A második probléma a Booking honlapján és mobilalkalmazásában a foglalási folyamat egészében megjelenő figyelemfelhívó (feltűnő színű, betűméretű vagy egyéb kiemeléssel megjelenített) sürgető tájékoztatásokat tett közzé (pl. „Még 32-en nézik”; „Egyvalaki épp azt fontolgatja, hogy ezen a szálláson foglal”, „Nagyon keresett! Az elmúlt 24 órában 17-szer foglaltak itt” stb.), amelyek azt a látszatot keltik a fogyasztó számára, hogy az általa is keresett szálláshely nagy népszerűségnek örvend, és korlátozottan elérhető. Ez a gyakorlat a GVH szerint pszichés nyomásgyakorlásra alkalmas, és megzavarja a fogyasztó döntéshozatali folyamatát.

A harmadik, talán legkevésbé lényeges pont az, hogy a vállalkozás nem az elvárható szakmai gondossággal járt el a magyarországi szállásadók ajánlatainak megjelenítésekor a Széchenyi Pihenőkártya kiemelt fizetési eszközként való feltüntetésekor. A fogyasztók ugyanis nem valamennyi, a SZÉP Kártyát elfogadó szálláshely esetében észlelhették azonos módon és helyen e fizetési mód elérhetőségét, ami szintén torzíthatta döntésüket. 

A GVH – figyelembe véve a vállalkozás jogsértéssel érintett, magyar foglalások utáni jutalékbevételét - 2,5 milliárdos összegű versenyfelügyeleti bírságot szabott ki. A bírság kiszabása mellett az első két pontban határidő kitűzésével el is tiltotta a vállalkozást a további jogsértéstől.

A Booking.com a döntésre reagálva természetesen csalódottságának adott hangot. A cég szerint minden, a weboldalukon megjelenő tartalom – beleértve az árak és árazási szabályzat feltűntetését, valamint az egyes szállások szabadon álló elérhetőségét és népszerűségét – azt a célt szolgálja, hogy segítse az ügyfeleiket. A társaság ugyanakkor azt is közölte, hogy továbbra is szoros együttműködésben kíván dolgozni a különböző hatóságokkal a fogyasztók érdekeiért tett fejlesztésekkel kapcsolatban.

A tavalyi summa negyede már megvan

Az utóbbi időben a GVH egyre komolyabb összegű bírságokat szab ki. Tavaly ez összesen 8,3 milliárd forintot tett ki, amiből 3,4 milliárdot versenykorlátozó magatartás miatt, a maradék közel 4,9 milliárdot pedig fogyasztóvédelmi ügyekben rótta ki a hatóság.  A 2019-es "termés" nagyjából a duplája volt a két évvel ezelőttinek. Az emelkedéshez nagyban hozzájárult például a Facebookra decemberben kirótt 1,2 milliárdos tétel (és kb. ugyanebben a témában a Vibert is vizsgálja már a GVH), illetve a nagy telekommunikációs cégekre leadott büntetési sortűz (itt a Vodafone járt a legrosszabbul a maga 1,2 milliárd forintos tételével).