Tavaly októberben a Linux-kernel levelezőlistáján jelentek meg olyan bejegyzések az Intel linuxos munkatársaitól, melyek egy közelebbről meg nem határozott új fejlesztésre utaltak. Az információkból annyi derült ki, hogy olyan javításokat javasolnak a Linux új kernelverziójához, melyek támogatnak egy új, Software Defined Silicon (SDSi) nevű processzorfunkciót. Az SDSi lehetővé tenné, hogy a felhasználók olyan processzorlicencet vásároljanak, amellyel a CPU-kban igény szerint kapcsolhatnának be fizikailag beépített, de alapból nem elérhető funkciókat.

Mint a Tom's Hardware írja, az SDSi a szerver CPU-k része lesz, és először (várhatóan tavasztól) a Linux Kernel 5.18-as kiadása támogatja majd.

Egyelőre több a feltételezés, mint a tény

A The Register hívta fel a figyelmet arra, hogy bár az SDSi kódjával kapcsolatban kiszivárogtak infók (például a kernelkód frissítse kapcsán), továbbra is homályos, hogy pontosan mi ez az új technológia. Arról is csak találgatásokat lehet olvasni, hogy pontosan milyen processzorokban lesz elérhető.

Még az is felvetődött, hogy az egész csak valamiféle proof-of-concept, ami nem is fog megtestesülni termékben. Ezt azonban a brit lap nem tartja valószínűnek, már csak azért sem, mert a projektben a Linux kernel karbantartói is benne vannak. A közelmúltban például a Red Hat munkatársa, Hans de Goede arról írt a Linux Kernel levelezőlistán – elsősorban az Intel és a Linux Foundation munkatársainak címezve –, hogy a Red Hat felülvizsgálta az SDSi-t, és szándékában áll hozzáadni a Linux kernelhez még az 5.18-as egyesítési ablaka előtt (ez az az időszak, amikor a különböző forrásokból érkező javításokat összevonják és tesztelik).

Az 5.18-as kernel egyesítési ablakát márciusban nyitják meg, és valószínűleg májusban vagy júniusban debütálhat a végleges kernel, amit Linus Torvalds skandináv visszafogottsággal elég normálisnak titulált.

Összességében tehát ez azt jelent(het)i, hogy már ez év első felében megjelennek azok az Intel csipek, melyeket Linux alatt szoftveresen lehet módosítani. Minden egyéb feltételezés. A határidő közelsége ellenére ugyanis nem tudni, hogy a megoldás (1) hogyan működik, (2) milyen processzorfunkciókhoz enged hozzáférést.

De mi az az SDSi, és kinek lesz jó?

A Tom's Hardwer beszámolója szerint az SDSi bevezetése azzal függhet össze, hogy az Intel az utóbbi időben sokoldalúvá tette a Xeon szerverprocesszorát. Például amellett, hogy új utasítások kerültek bele, a Xeon Scalable akár 4,5 TB memóriát is kezel aljzatonként, van olyan modell, amely támogatja a hálózati funkciók virtualizálását, a Speed Select technológiát, valamint létezik többek között keresésre, virtuális gépek sűrűségének növelésére, IaaS-ra, SaaS-ra, folyadékhűtésre vagy médiafeldolgozásra optimalizált változata és így tovább. És a hírek szerint az Intel marad is ennél a bővítési a koncepciónál: a 4. generációs Sapphire Rapids Xeonba további speciális felhasználási eseteket támogató funkciókat tenne bele.

A felhasználóknak azonban nincs szükségük minden szolgáltatásra. Ezért az Intel számukra speciális modelleket kínált. Ezt eddig általában úgy oldották meg, hogy azonos képességű CPU-kat gyártottak, amikben letiltották az adott típusnál nem használható speciális funkciókat.

Az SDSi ennek a módszernek lehet a megfordítása: elképzelhető, hogy az a távlati terv, hogy a jövőben mindenki alapfunkciókkal kapja a Xeont, és ha kell valamilyen extra szolgáltatás, azt plusz licencdíjért szoftveresen engedélyezheti. Ez a gyártási és szállítási logisztikát is nagymértékben egyszerűsítené, tehát az Intel szempontjából mindenképpen előnyös.