Bedobja a törölközőt az Intel, már ami az okoseszközök fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit illeti. Leállítja New Devices csoportjának működését, melyet egyébként csupán 2013-ban alapított. Az idén ötéves részleg edzésekhez használható digitális segédeszközöket és okosszemüvegeket fejlesztett.

Kemény döntések

Évek óta követte a viselhető elektronikai piacot az Intel. Többek között befektetett az okosszemüvegeket fejlesztő Recon nevű vállalatba, melyet végül 2015-ben végül meg is vásárolt. Külső szemlélő számára talán ezért is jött hirtelen a bejelentés, hiszen a csoport komoly energiákat mozgósítva dolgozott a Vaunt okosszemüvegen.

Terveik szerint a fejlesztők számára korai hozzáférési program keretében valamikor idén már elérhetővé is tették volna az eszközt. Az átlagos szemüvegek külsejével rendelkező készülék egy nagyon alacsony energiaigényű lézer és egy holografikus reflektor révén vetített (volna) képeket közvetlenül felhasználója retinájára.

Az Intel folyamatosan dolgozik új technológiák kifejlesztésén, de ezek nem mindegyike válik piacéretté, olvasható a vállalat közleményében. "A Superlight projekt [azaz a Vaunt] nagyon jó példa erre, melynek során az Intel egyedi, fogyasztói szegmens számára fejlesztett kiterjesztett valóságot kínáló szemüveget. Szabályozott módon végezzük a termékfejlesztést, mely néha kemény döntéseket igényel, a piaci változások függvényében" – indokolta az Intel, miért is állt le a látóeszköz fejlesztése.

A döntés része lehet az Intel nagy átszabásának. 2016 elején Brian Krzanich vezérigazgató hirdette meg az új irányvonalat: lefaragnak minden olyan területet, amely nem hoz elég pénzt, vagy nem segíti a vállalat vezető szerepét a még csak formálódó IoT vezérelte új világban. Az átalakításnak persze vannak "járulékos veszteségei" is: összességében 12 ezer dolgozójának mond búcsút a vállalat.

A versenytársak sem remekelnek

Az IDC korábbi becslése szerint 2021-ben már nagyjából 20 milliárd dollárnyi összeget költünk majd virtuális- és kiterjesztett valóság (AR, VR) technológiákra. Meglehet, hogy túlságosan optimista volt a piackutató vállalat, hiszen eddig nem mondható sikertörténetnek a fogyasztói érdeklődés okosszemüvegekkel szembeni felkeltése.

A legnagyobb fiaskó ezen a téren a Google Glass volt, mely 2013-ban még fényes jövő előtt állt. Mint arról beszámoltunk, a vállalat abban az évben döntött úgy, hogy véget vet a kísérleti fázisnak és az érdeklődő fejlesztőknek ad egy-egy példányt a készülékből. Ennek szellemében indult el az Explorer program, aminek keretében bárki jelentkezhetett, aki össze tudta foglalni, hogy mire tudná használni a Google Glasst. Az aspiránsok kiválogatása megtörtént, a vállalat pedig megkezdte a Glass Explorer Edition legyártását, majd kiszállítását.

A valóban innovatív eszköz aztán több tényező miatt sem tudott sikertörténetté válni. Egyrészt a magánszféra biztonsága miatt aggódók hangja erősebbnek bizonyult a józan észnél. Felerősödtek azok a félelmek, hogy bárki bárhol videóval rögzíthetően megfigyelhető lesz, ha az utcán megsokasodnak a Google Glass felhasználói.

Másrészt a készülékbe telepített, a nagyon szűkös hely által értelemszerűen korlátozott akkumulátorkapacitás tett be a keresőóriás okosszemüvegének. Ezen a problémán egyébként az egy hónapja bejelentett Bluetooth-chip aktiválása sem segít, sőt várhatóan tovább rövidíti a készülék egyetlen töltéssel elérhető pár órás üzemidejét. Végül a Glass 2.0 már nem a konzumer piacra készül, hanem az ipari alkalmazástól várják a korábbi kudarcok elkerülését.

A kínálat legalja is döglődik

Hasonlóan nem alakult fényesen a Snapchat-féle Spectacles sorsa sem. A 2016-ban bejelentett, kamerával felszerelt napszemüveg különleges felvételeket készít viselője perspektívájából. A képek, videók kerek formátumban jönnek létre, ami a Snapchat (pontosabban most már Snap) szerint jobban hasonlít az emberi látáshoz, ezért a felvett élmények erősebb hatást válthatnak ki a nézőből. Mintegy mellékesen ez a megfelelő vágással lehetővé teszi, hogy mobilról nézve folyamatos felvételt lásson a felhasználó úgy is, ha közben forgatja a készülékét.

Az okosszemüvegtől termékportfóliójának diverzifikációját várta a vállalat, de a teljes felhasználói bázisnak csak pár ezrelékét sikerült rávenni arra, hogy 130 dollárt kiadjon a furcsán kinéző, korlátozott tudású, rövid videókat rögzíteni képes eszközért. A tavalyi év közepéig mindössze 41 ezren vásárolták meg a Spectaclest, az összesített eladások pedig alig 150 ezerig jutottak.