Meglehetősen lesújtó eredményre jutottak a Mozilla szakértői, amikor a YouTube felhasználókra szabott ajánlási algoritmusának működését vizsgálták. Mint kiderült, a mesterséges intelligencia meglehetősen makacs jószág, és nagyon nehezen lehet "leszoktatni" bizonyos tartalmak ajánlásától, ha azok egyszer bekerültek a személyre szabott repertoárba.
A kutatásba közel 28 ezer felhasználót vontak be. Az önkéntesek aktivitását és a megnézésre ajánlott anyagokat egy kifejezetten ilyen célra készült böngészőbővítmény segítségével gyűjötték és hasonlították össze. Összességében a jelentés több millió ajánlott videóra, valamint több ezer ember anekdotikus jelentésére támaszkodott.
Tudom, hogy nem tetszik, de nem érdekel
Mint kiderült, a videómegosztó platform felhasználói minősítésre kitalált elemei nem befolyásolják eléggé az ajánlási algoritmust. Például hiába nyomkodjuk lelkesen a "nem tetszik" gombot, ez a nem kívánt megjelenések töredékétől kímél csak meg minket.
A Mozilla négy különböző visszajelzési akció hatékonyságát vette górcső alá. A már említett "nem tetszik" mellett ide tartozik a "nem érdekel", a "nem ajánljon a csatornától" és az "eltávolítom a megtekintési előzményekből" reakció is. Az eredmények szerint ezek különböző mértékben befolyásolták a később megjelenő ajánlásokat, ám összességében mindegyikről elmondható, hogy hatásuk gyenge és nem megfelelő volt.
A négy opció közül a leghatékonyabbnak az bizonyult, amikor a felhasználó jelezte, hogy egy adott csatornából köszöni, de nem kér többet. Azonban még ez a meglehetősen egyértelmű jelzés is mindössze a nem kívánt javaslatok 43 százalékát akadályozta meg. Második helyre a megtekintési előzményekből történő törlés került a maga 29 százalékos hatékonyságával, míg a videó leminősítése 12, az érdeklődés hiányának kinyilvánítása pedig 11 százalékos arányt ért el.
A kutatók szerint a tanulmány rávilágít arra, hogy a YouTube-nak jobban el kell magyaráznia a felhasználóknak a rendszere működését, és meg kellene találni azokat a proaktívabb módokat, amelyekkel az emberek egyértelmúűen kifejezhetik, hogy pontosan milyen jellegű tartalmakra kíváncsiak.
Szigorúan titkos katyvasz
A fenteik ismét csak rávilágítanak arra, mennyire átláthatatlanul működnek a nagy internetes platformok, amelyek gazdái jellemzően féltve őrzött titokként kezelik az értékelést, rangsorolást, ajánlást végző programok pontos mechanizmusát. Az pedig már csak a hab a tortán, hogy az ilyen méretű adattömeggel dolgozó mesterséges intelligenciák esetében maguk az algoritmusok megalkotói sem lehetnek tökéletesen tisztában azzal, hogy miért pont arra az döntésre jutott a program, amire.
Ha nem is azonnal, de mindez mostanra a szabályozó hatóságok ingerküszöbét is elérte. Az Unióban például idén nyáron sikerült megszavazni azt a terjedelmes szabályrendszert, amely a régión belül igyekszik megfelelő korlátok közé szorítani a digitális piac legnagyobb szereplőit. Ennek része az is, hogy a platformoknak átláthatóbbá és felelősségteljesebbé kell tenniük a működésüket. Például a korábbinál több információt kell adniuk a tartalommoderálási elveikről és ajánló algoritmusaik működéséről.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak