Ahogy egyre több pénz áramlik az új területre, a csalók is igyekeznek kihasználni a szabályozatlanságból és tapasztalatlanságból adódó lehetőségeket.
Hirdetés
 

A megosztott virtuális környezetek és a metaverzum még aránylag új dolognak számítanak, de az üzlet máris virágzik, ahogy a vállalatok, az intézményi vagy magánbefektetők és az egyéni felhasználók is dollármilliárdokat költenek a digitális árucikkekre. A készpénz gyors beáramlása és az új tér teljesen bizonytalan szabályozása azonban a csalások és kibertámadások melegágyává teszi a metaverzumot, és ezek ellen még azokat a biztonsági óvintézkedéseket sem nagyon teszi meg senki, amelyekre a hagyományos területeken odafigyelne.

Erre azért is érdemes lenne óvatosan közelíteni az ilyen üzletekhez, mert akit a virtuális cikkekkel vernek át, az a jogorvoslati lehetőségekben sem fog bővelkedni. A Cisco Talos Intelligence Group fenyegetéskutatói arra figyelmeztetnek, hogy a metaverzumban megjelenő új technológiák, a kriptovaluta-tranzakciókon és az elosztott architektúrán alapuló eszközök a megtévesztésére is új lehetőségeket kínálnak, a csalók pedig sikeresen alkalmazhatják az internet kezdeti időszakára visszanyúló taktikákat, amikor még sokkal könnyebb volt megbízható szereplőknek kiadniuk magukat.

A Business Insider riportja a Talos műszaki vezetőjét idézi, aki szerint a kibertámadások egyik új típusa az intelligens szerződésekre vagy a blokklánc alapú kódrészletekre épül, amelyek bizonyos feltételek teljesülése esetén automatikusan lefutnak. Bár az intelligens szerződések elvileg azt biztosítják, hogy a vevő tényleg meg is kapja azt a digitális eszközt (például NFT-t), amit kifizetett, de a csalók egyre gyakrabban kötnek "rosszindulatú intelligens szerződéseket", amelyek nem pont úgy működnek, ahogy hirdették.

Ezekben jellemzően arra próbálják rávenni a célpontot, hogy az jóváhagyjon valamilyen tranzakciót, de valójában egy harmadik fél számára biztosít hozzáférést a tárcájában lévő tokenekhez és kriptovalutához. A Talos szerint pedig nagyon is könnyű bedőlni az ilyesminek, mert csak kevesen szánnak rá elég időt, hogy elolvassák a szerződéseket – még akkor is, ha közzéteszik azokat. A megtévesztéshez az is hozzájárul, ha a bűnözők megbízható márkák mögé bújnak, és mondjuk erre utaló domainnevekkel próbálják elaltatni a gyanakvást.

Egyelőre nincs jobb megoldás az önszabályozásnál

Miután a blokklánc-architektúra decentralizált módon működik, vagyis nincs jól azonosítható rendszergazdája, arra sem feltétlenül lesz lehetőség, hogy a .eth vagy más domaineket visszaadják jogos tulajdonosaiknak. Utólag senki sem tehet sokat, mert ami egyszer a blokklánc részévé vált, az véglegesen úgy marad, és ezt természetesen a csalók is igyekeznek kihasználni. A Talos szerint a metaverzumban folytatott üzleti tevékenység alapja (kellene legyen), hogy a felhasználók vagy cégek tartózkodnak a tulajdonukban lévő eszközökről szóló információ megosztásától.

Nyilván az okos szerződéseket sem árt elolvasni, mielőtt aláírják azokat, de a fokozott óvatosság érdekében azt javasolják a tranzakciókat végrehajtó személyeknek, hogy a kriptovaluta pontos mennyiségét helyezzék át egy külön tárcába, ahelyett, hogy a fő tárcájukkal intéznék az ügyleteket. A tapasztalatlanság a támadóknak is új lehetőségeket jelent ezen a területen, így a Talos vonatkozó közleménye szerint a leghatékonyabb védekezés egyelőre az emberek felvilágosítása, hogy mire számíthatnak.

Néhány kiberfenyegetés kifejezetten a metaverzumra és az azt működtető technológiákra jellemző (blokkláncra, kriptovaluták, NFT-k), ezekkel kapcsolatban pedig új kihívásokat kell kezelni a szellemi tulajdon védelmében és a márkaépítésben is. A virtuális termékekkel nem csak legális vállalkozások seftelnek, és a nyilvános blokklánc a kicsalt pénzek mellett azt is garantálja, hogy a hamis NFT-k például visszavonhatatlanul károsíthatják a vállalati brandeket.

Maga a metaverzum sem egységes dolog, és a szabályozás hiányosságai miatt arra sincsenek különös garanciák, hogy egy adott kirakat mögött valóban az a szervezet áll, amelyikkel látszólag üzletlünk. A kriptovalutákkal kapcsolatos szabályozás és törvények a megoldás részét képezik, de nem kizárólagosak és még nem is kiforrottak, így sok múlik az üzleti szereplőkön, hogy a metaverzumban maguk is érvényesítsenek bizonyos standardokat, és minél kevesebb támadási felületet adjanak a bűnözőknek.

Közösség & HR

Nem sikerült megállapodniuk a felvizezett MI-szabályozásról az EU döntéshozóinak

Az uniós tagállamok és az Európai Parlament képviselői tegnap 12 órán keresztül rágták a gittet, az idő pedig egyre jobban sürgeti őket, mivel a magas kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó eredeti rendeletet már idén augusztustól alkalmazni kell majd.
 
Hirdetés

A jövőálló digitális megoldások sikere az üzleti értékteremtésben mérhető

Az informatikai fejlesztések gyakran technológiai kérdésként jelennek meg, pedig egy kódsor vagy digitális megoldás önmagában soha nem lehet végcél. A 4D Soft több mint 35 éve ennek szellemében fókuszál a projektek negyedik dimenziójára: az üzleti értékteremtésre.

A biztonság ’balra tolódása’ az alkalmazásfejlesztésben nem csak technikai kérdés. A DevSecOps-elvek érvényesüléséhez az IT-szervezet működését és más területekhez való viszonyát is újra kell szabni.

a melléklet támogatója a Clico

Hirdetés

A hibakeresés nem egyenlő az alkalmazásbiztonsággal

Építsünk olyan AppSec környezetet, amely csökkenti az alkalmazásfejlesztés kockázatait, de nem válik a gyors leszállítás akadályává!

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.