Bár a napokban ismét felkapta a nemzetközi sajtó, hogy az IBM le akar számolni a távmunkával, nem valami új tendenciáról van szó. Már hónapokkal ezelőtt elkezdődött a program végrehajtása, februárban a marketingesek voltak a vezérigazgató, Ginny Rometty döntésének az első áldozatai.

A The Register február elején szerzett olyan belső információkat, amely a vezérigazgató döntése nyomán a vállalat marketingrészlegénél globálisan megszüntette a távmunkát. A dolgozóknak dönteniük kellett: vagy vállalják az irodai munkát, vagy elbocsátják őket. (Ez egyeseknél Amerikában azt jelentette, hogy át kell költözniük az átszervezés nyomán kialakított hat marketingközpont valamelyikébe, például a keleti partról a nyugatira.)

A vállalat CMO-ja (Chief Marketing Officer), Michelle Peluso a döntést azzal indokolta, hogy ettől hatékonyabbá válik majd a marketingesek munkája – miközben azért a döntésből némi takarékoskodási kényszert is ki lehetett érezni. A The Register idéz is Peluso az osztálya dolgozóihoz intézet videoüzenetéből, amelyben azzal biztatja azokat, akiknek például a keleti partról Kaliforniába kell emiatt költözniük, hogy az irodában vállvetve dolgozni sokkal vidámabb lesz majd.

Mindenre kiterjedő beszervezés

Hamarosan kiderült, hogy az átalakítás nem áll meg a marketingosztályon. Hamar híre ment, hogy további részlegeknél és minden operációnál (külföldön is) hasonló központosítást vezetnek be a következő hat hónapban, mert ettől várják a csapatmunka hatékonyságának növekedését, a termelékenység és egyáltalán: a vállalati morál javulását. (Az IBM az esetleges költözések költségeit is magára vállalta.)

Persze a vállalat dolgozói hajlamosak voltak mást is belemagyarázni a távmunka felszámolásába. Például egy kis rugalmas és viszonylag fájdalommentes leépítést. Hiszen aki valahol egzisztenciát teremtett, nem valószínű, hogy szívesen átköltözik az ország másik szegletébe, mert vállalatának érdeke úgy kívánja. Főleg ha reménykedik abban, hogy helyben is el tud helyezkedni.

Az IBM világszerte közel 380 ezer embert foglalkoztat (a csúcs 2012-ben volt, akkor 435 ezren dolgoztak a vállalatnál). A Quartz információi szerint, 2009-ben már mintegy 40 százalékukat távmunkában dolgozott, pedig akkor még ez a forma újdonságnak számított. Az IBM ezzel csak Amerikában 100 millió dollárt tudott spórolni éves szinten az irodabérlet költségein.

Most azonban, mint azt a The Wall Street Journal megtudta, hivatalosan is elindult a második szakasz: mindenkit visszahívnak az irodába. A lapnak Steve Mnich kommunikációs igazgató ezt azzal magyarázta, hogy bizonyos területeken megváltozott a munka természete, ezért hatékonyabban lehet dolgozni, ha a csapatok tagjai testközelben vannak.

Arról egyelőre nincsenek információk, hogy a távmunka megszüntetése pontosan hány főt érint. De azoknál a részlegeknél, ahol megszüntetik ezt a formát, az alkalmazottaknak nem lesz módjuk választani: vagy bemennek az irodába, vagy elmennek a cégtől.

Az amerikai munkavállalók negyede távmunkázik

Amerikában jelenleg a munkavállalók negyede távmunkázik több-kevesebb rendszerességgel. A GlobalWorkplaceAnalytics egy korábbi felmérése egyébként nagyon népszerűnek mutatja ezt a munkavégzési formát: a válaszadók több mint 80 százaléka azt mondta, hogy szívesen távmunkázna akár részmunkaidőben is, mert így jobban meg tudná találni az egyensúlyt a koncentrált munka (otthon) és az együttműködés (iroda) között. A kutatás szerint egyébként a munkahelyeknek mintegy fele alkalmas arra, hogy legalább részelegesen el lehessen látni távmunkában is.

A távmunka mellett gazdasági érvek is szólnak, a vállalati menedzsment azonban zsigerileg nem kedveli. A leggyakrabban három érvet szoktak felhozni ellene, de mindegyik kifogásra van cáfolat is.

1. Ha nem látja a főnök, akkor valószínűbb, hogy lazsálsz – hangzik az egyik érv. Kutatások viszont épp az ellenkezőjét bizonyítják: nem megy el az idő a beszélgetésekre; gyorsabban elkészül a munka, ha személyes megbeszélés helyett például rövid mailekben folyik a kommunikáció; és globális működésnél könnyebben áthidalhatók az időeltolódás problémái.

2. Az otthoni munkavégzés nem produktív. Szintén kutatásokkal bizonyították, hogy ha otthon is megvan a megfelelő munkakörnyezet (eszközök, stabil és gyors internetkapcsolat stb.), a távmunka épp hogy segíti a koncentrált munkavégzést (persze ha közben nem kell bevásárolni, gyereket pelenkázni, mesét olvasni stb.). Állítólag a stressz is kisebb, ami szintén javítja a produktivitást.

3. Megszűnik az együttműködés a munkatársak között, szétzilálódik a vállalati kultúra. Ez talán a leghatásosabb – és legigazabb – érv, de csak akkor, ha a többség teljes munkaidőben távmunkázik. A távmunka-szakértők szerint az alkalmazottnak sem jó, ha teljes munkaidőben távmunkázik, ugyanis izolációs problémák léphetnek fel. Ha azonban ki lehet alakítani az irodai és a távmunka egészséges arányát, az a dolgozók elégedettségi szintjét, lojalitását, végső soron a produktivitását is javítja.

Segíti-e ez az IBM-et?

Nagyon megszenvedi az irányváltást az IBM, öt éve folyamatosan csökkennek a vállalat bevételei. Eközben persze megszabadult minden olyan részlegétől, amely alacsony profitot ígért. De a kieső bevételeket az új üzletek egyelőre csak részben ellensúlyozzák. Érthető, hogy végre kell valami olyan intézkedés, amitől az irány megváltozását lehet remélni.

A Yahoo-nál hasonló helyzetben hozott hasonló döntést 2013-ban Marissa Mayer vezérigazgató. Ő is úgy akart új lendületet adni a cégének, hogy megszüntette a távmunka lehetőségét. Még az indok is hasonló volt ahhoz, mint amivel az IBM kommunikációs igazgatója érvelt: változik a munka jellege, ezért felértékelődik az együttműködés és a kommunikáció.

A szakértők véleménye egyáltalán nem egyöntetű. Egyesek szerint jó irányba megy az IBM. Ami a 90-es években úttörőnek számított, nem biztos, hogy 2015-ben is célravezető. Azzal példálóznak, hogy az Apple-nél vagy a Facebooknál kb. 2 millió dollár bevétel jut egy alkalmazottra, míg az IBM-nél ennek tizede, azaz kevésbé hatékony a munka. A távoli munkavégzést sok nagy cég nem támogatja. Sőt a Facebook premizálja, ha a dolgozó a cég közelébe költözik, és a Google-nek is az a stratégiája, hogy minimalizálja a távmunkások számát. Ugyanakkor ezek a cégek nagy energiákat fektetnek abba, hogy vonzó munkakörnyezetet alakítsanak ki alkalmazottaiknak.

A másik oldal érve viszont az, hogy egy ilyen radikális döntés hatása kiszámíthatatlan. Nem lehet tudni például, hogy hányan választják majd a távozást. Másrészt a költségek – irodabérlés, egyéb irodai juttatások bevezetése stb. – is komoly terhet jelenthetnek. És ott van még Rometty tavaly ősszel tett ígérete: négy év alatt 25 ezer munkahelyet teremt az IBM az Egyesült Államokban – természetesen állami támogatással.

Nálunk most kezdik felfedezni

A hazai munkaerőpiacon igazából most kezdik felfedezni a távmunkát, bár például a Magyar Távmunka Szövetség, melynek alapító tagjai között magasan felülreprezentáltak voltak a telekommunikációs és informatikai cégek, már 2004-ben megalakult.

Bár a távmunka eszköztára az internetkapcsolat általánossá válásával nagyon gazdaggá vált (VPN-től elkezdve a különféle munkaidő-nyilvántartási és kontrolleszközökig), a jogi környezet kialakítására még nem alakultak ki általánosan használható jó gyakorlatok. Pedig ez utóbbi is fontos, hiszen a megfelelő munkakörnyezet mellett számtalan olyan részletkérdés van, melyet a távmunka esetében is szabályozni kell. Mi történik például egy otthoni baleset esetén, ami a dolgozót munkavégzés közben éri. Miért felel az alkalmazó, és miért az alkalmazott? És ez csak egy kérdés a sok közül.