Megkéri Kína az árát annak, hogy egy EU-s cég hozzáférjen az óriási piacához. Az európai vállalatoknak egyre gyakrabban kell ezért technológiával fizetni, ami hosszabb távon a kínai gazdaságnak előnyös.

A kínai hatóságok úgynevezett teljesítőképességi követelményeket írnak elő azoknak a külföldi vállalatoknak, melyek belépnek az ottani piacra. Ennek része például az, hogy a szükséges közigazgatási jóváhagyásokért cserébe át kell adják technológiájukat a közös vállalkozásaik kínai partnereinek, és gyakran azt is előírják, hogy a külföldi vállalkozásoknak kutatás-fejlesztési tevékenységet kell folytatniuk Kínában.

Az ilyen technológiai transzferek erőteljesen hozzájárulnak ahhoz, hogy ma már egyes piacokon a kínai vállalatok diktálják a tempót. És nem csak konzumer eszközöknél, például a mobiltelefonoknál, hanem a kulcsfontosságú infrastruktúráknál, például a távközlésben az 5G-fejlesztésekben vagy a mesterségesintelligencia-kutatásban is – hogy csak két kurrens témát említsünk.

Két év alatt duplázódott az ügyletek száma

Két év alatt duplájára nőtt azoknak az ügyeleteknek a száma, melyeknél a kínai piacra lépés feltételeként szerepelt a technológiatranszfer – derül ki az EU Kínai Kereskedelmi Kamarájának (European Union Chamber of Commerce in China) egy közelmúltban publikált kutatásából.

Charlotte Roule, a kamara alelnöke azt mondta, hogy a legutóbbi felmérésben már a tagok ötöde számolt be arról, hogy a piacra jutás feltételeként technológiát kellett megosztania a kínai partnercégével. Ez látványos növekedés, ugyanis két évvel korábban még csak minden tizedik európai cég számolt be ilyen alkuról. (Az arány ennél is magasabb lehet, hiszen a felmérés önbevallással történt.)

A piacért technológiatranszferre kényszerülő cégek negyede folyamatban lévő megállapodásról, közel 40 százaléka pedig az elmúlt két évben lezárt ügyletről számolt be. Az ilyen megállapodások gyakoriak más országokban is, Kína azonban innovatív és fejlett piacnak számít, ahol ez a gyakorlat megengedhetetlen – véli Roule.

A legtöbb technológiaátadást is tartalmazó megállapodás egyébként érdekes módon nem a techiparban történik. A leggyakrabban a vegyiparban (az ügyeletek 30 százalékánál), az orvostechnikai eszközök piacán (28 százalék) és a gyógyszerpiacon (27 százalék) születnek ilyen megállapodások.

Aszimmetrikus a viszony

A felmérés szerint az európai cégek vezetőit frusztrálja az a helyzet, hogy miközben az EU szinte szabad hozzáférést biztosít az EU-s piachoz a kínai gyártóknak és befektetőknek, elmarad a viszonosság, és Kína lassan, nehézkesen nyitja a piacait. Ugyanakkor az EU vezetése egyelőre nem gondolkodik hasonló lépésekben, mint Donald Trump amerikai elnök, aki magas védővámokat vetett ki kínai termékekre és feketelistára rakta például a Huawei-t.

Kína viszont nagyon is profitál a helyzetből. Ezek a megállapodások ugyanis nagyban segítik, hogy megvalósítsa a 2015-ben meghirdetett modernizálási programját, és a bérgyártás felől a magas hozzáadott értékű technológiai ipar irányába vigye el az ország gazdaságát. Ma már egy sor területen Kínában folyik a világ legfejlettebb kutatás-fejlesztési tevékenysége. Ami pedig a gyártást illeti, sok vállalat túllépett az összeszerelésen, és a termékfejlesztéstől a késztermék előállításáig a teljes gyártási láncot lefedi. Ennek a folyamatnak a "terméke" végső soron a Huawei vagy az Alibaba is.

Az Európai Unió egyelőre annyit tett, hogy tavaly megtámadta a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO – World Trade Organization) azt a szerinte rendszerszintű gyakorlatot, hogy Kína az érzékeny technológiák és szakismereteket átadásához köti az európai vállalkozások belépését a kínai piacra. Az eljárásban az EU arra hivatkozik, hogy ezzel Kína megsérti azokat a szabályokat, melyek betartását vállalta a WTO-hoz történt csatlakozásakor.

Ismerős környezetben híznak

A méretgazdaságosság eléréséhez a kínai cégeknek sokszor elég a belső piac, ahol az állami hátszélnek köszönhetően a hazai versenyzőkkel szemben a külföldiek eleve hendikeppel indulnak. Ezért is nem tudta még csak megszorítani sem például az Uber a Didi Chuxingot. És ezért tudott felnőni lényegében csak a belső piacokra építve a legnagyobb globális cégek mellé az Alibaba, a Tencent vagy a Baidu.