Ezt az elvet követte az Uber Kínában. Az ottani leányvállalata összeáll a Didivel. Együtt 35 milliárdot érnek.
Hirdetés
 

Nem ment jól a bolt az Ubernek Kínában. Ottani leányvállalata kemény küzdött a legerősebb kínai konkurensével, a Didi Chuxinggal. Most feladta a harcot: kínai operációja összeolvad a Didivel. Az így létrejövő, mintegy 35 milliárd dollár értékelésű vállalatban az Ubernek 20 százalékos részesedése lesz. A megállapodás része az is, hogy a Didi emellett befektet az Uberbe 1 milliárd dollárt.

Vereség vagy taktikai visszavonulás?

Kína továbbra is kemény terep a külföldi vállalatoknak. A kínai gazdaság lassulása ellenére még mindig nagyon vonzó, már csak piacának mérete miatt is, ugyanakkor a kínai kormányzat elsősorban arra törekszik, hogy a hazai vállalatokat hozza előnyös helyzetbe. Tavaly hirdették meg például azt a programot, amely Kínát megszabadítaná a "világ gyára" titulustól, és a hazai high-tech ipart hozná helyzetbe.

Ez a külföldi vállalatokat afelé tolta, hogy kínai cégekkel kialakított partneri kapcsolatokon keresztül, vegyesvállalatok alapításával erősítsék pozícióikat a hatalmas belső piaccal is bíró országban. Ezzel próbálkozik többe között az IBM, az Intel, a Microsoft, amely komoly áldozatokra is hajlandó a Dell – és még lehetne sorolni.

Ezek az amerikai nagyvállalatok mind azt az elvet követték, hogy ha nem megy egyesül, akkor társat keresnek. És ebbe a sorba illeszkedik az Uber döntése is. Az még mindig jobb ugyanis, hogy a Didin keresztül részesedik a kínai piacból, mintha teljesen feladja ottani jelenlétét, és kivonul. Ez utóbbira egyébként volt is befektetői szándék: a befektetők sokallták ugyanis az ottani veszteségeket. Ennek nyomán indultak meg a tárgyalások a Didi és az Uber között.

Pedig az Uber keményen küzdött, hogy a dinamikusan bővülő kínai piacon megszorítsa a helyi konkurensét. Még árháborúval is próbálkozott, a veszteségeket – nagyjából évi 1 milliárd dollárt – is főleg ez eredményezte. Mindez azonban nem hozta meg a kívánt eredményt.

A Didinek a városi lefedettsége sokkal jobb, és tranzakciók értékét tekintve is sokszorosát hozza, mint az Uber. Az arányokat jól érzékelteti, hogy a Didi jelenleg 400 városban van jelen, és mintegy 14 millió regisztrált sofőrje van, az Uber pedig az idén szerette volna azt elérni, hogy legalább 100 várost le tudjon fedni a szolgáltatásával.

A Didi stratégiája is hasonló

A kínai vállalat jelenleg a negyedik legértékesebb startup a The Wall Street Journal összesítése szerint: jelenleg 25 milliárdra taksálják az eddigi befektetések alapján, bár a Reuters és a Bloomberg például az egyesüléssel kapcsolatos hírében 28 milliárdos értékről ír. A fejlesztésre fordítható erőforrások tekintetében közelebb állnak egymáshoz. A Bloomberg információi szerint az amerikai vállalat mintegy 11 milliárd dollárnyi készpénz és befektetés fölött diszponál, míg a kínai konkurense 10 milliárd fölött.

A 2012-ben alapított cégben alatt nagyon sokan láttak fantáziát. A befektetők között a különböző – főleg kínai – kockázati tőketársaságok és bankok mellett ott van az Alibaba, amely két körben is beszállt, a Tecent Holding, a japán SoftBank, valamint az Apple, amely 1 milliárd dollárt fektetett be a cégbe.

Az így szerzett forrásokat azonban nem csak technológiai és piacfejlesztésekre költötték, hanem például felvásárlásra és befektetésekre is. Tavaly év elején szerezték meg például a Kuaidi Dache nevű céget, amely szintén ugyanezen a piacon mozgott, és 300 városban volt jelen. A felvásárlással a Didi kb. 100 millió regisztrált felhasználóhoz és 1 millió sofőrhöz is jutott, melyek napi 6 millió fuvart bonyolítottak.

Emellett több körben is beszállt az Uber-konkurens Lyft (piaci értéke 5,5 milliárd dollár) finanszírozásába, de az indiai Ola Cabs-ban (piaci értéke 5 milliárd dollár) is van részesedése.

Piaci hírek

Kikupálódott a szingapúri dohányosokra vadászó MI

A szigorú törvényeiről és magas technológiai szintjéről ismert városállam a tilos helyen dohányzókat is automatikus megfigyeléssel igyekszik tetten érni.
 
Hirdetés

A NIS2-megfelelőség néhány technológiai aspektusa

A legtöbb vállalatnál a megfeleléshez fejleszteni kell a védelmi rendszerek kulcselemeit is.

Az uniós direktíva felpezsdíti a magyar kiberbiztonsági piacot, az auditokból átfogóbb képet kapunk a gazdaság és az ország kiberképességeiről is. Interjú dr. Bencsik Balázzsal, az SZTFH kibervédelmi igazgatójával.

a melléklet támogatója a RelNet Technológia Kft.

CIO KUTATÁS

TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?

Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »

Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.