Nem ment jól a bolt az Ubernek Kínában. Ottani leányvállalata kemény küzdött a legerősebb kínai konkurensével, a Didi Chuxinggal. Most feladta a harcot: kínai operációja összeolvad a Didivel. Az így létrejövő, mintegy 35 milliárd dollár értékelésű vállalatban az Ubernek 20 százalékos részesedése lesz. A megállapodás része az is, hogy a Didi emellett befektet az Uberbe 1 milliárd dollárt.

Vereség vagy taktikai visszavonulás?

Kína továbbra is kemény terep a külföldi vállalatoknak. A kínai gazdaság lassulása ellenére még mindig nagyon vonzó, már csak piacának mérete miatt is, ugyanakkor a kínai kormányzat elsősorban arra törekszik, hogy a hazai vállalatokat hozza előnyös helyzetbe. Tavaly hirdették meg például azt a programot, amely Kínát megszabadítaná a "világ gyára" titulustól, és a hazai high-tech ipart hozná helyzetbe.

Ez a külföldi vállalatokat afelé tolta, hogy kínai cégekkel kialakított partneri kapcsolatokon keresztül, vegyesvállalatok alapításával erősítsék pozícióikat a hatalmas belső piaccal is bíró országban. Ezzel próbálkozik többe között az IBM, az Intel, a Microsoft, amely komoly áldozatokra is hajlandó a Dell – és még lehetne sorolni.

Ezek az amerikai nagyvállalatok mind azt az elvet követték, hogy ha nem megy egyesül, akkor társat keresnek. És ebbe a sorba illeszkedik az Uber döntése is. Az még mindig jobb ugyanis, hogy a Didin keresztül részesedik a kínai piacból, mintha teljesen feladja ottani jelenlétét, és kivonul. Ez utóbbira egyébként volt is befektetői szándék: a befektetők sokallták ugyanis az ottani veszteségeket. Ennek nyomán indultak meg a tárgyalások a Didi és az Uber között.

Pedig az Uber keményen küzdött, hogy a dinamikusan bővülő kínai piacon megszorítsa a helyi konkurensét. Még árháborúval is próbálkozott, a veszteségeket – nagyjából évi 1 milliárd dollárt – is főleg ez eredményezte. Mindez azonban nem hozta meg a kívánt eredményt.

A Didinek a városi lefedettsége sokkal jobb, és tranzakciók értékét tekintve is sokszorosát hozza, mint az Uber. Az arányokat jól érzékelteti, hogy a Didi jelenleg 400 városban van jelen, és mintegy 14 millió regisztrált sofőrje van, az Uber pedig az idén szerette volna azt elérni, hogy legalább 100 várost le tudjon fedni a szolgáltatásával.

A Didi stratégiája is hasonló

A kínai vállalat jelenleg a negyedik legértékesebb startup a The Wall Street Journal összesítése szerint: jelenleg 25 milliárdra taksálják az eddigi befektetések alapján, bár a Reuters és a Bloomberg például az egyesüléssel kapcsolatos hírében 28 milliárdos értékről ír. A fejlesztésre fordítható erőforrások tekintetében közelebb állnak egymáshoz. A Bloomberg információi szerint az amerikai vállalat mintegy 11 milliárd dollárnyi készpénz és befektetés fölött diszponál, míg a kínai konkurense 10 milliárd fölött.

A 2012-ben alapított cégben alatt nagyon sokan láttak fantáziát. A befektetők között a különböző – főleg kínai – kockázati tőketársaságok és bankok mellett ott van az Alibaba, amely két körben is beszállt, a Tecent Holding, a japán SoftBank, valamint az Apple, amely 1 milliárd dollárt fektetett be a cégbe.

Az így szerzett forrásokat azonban nem csak technológiai és piacfejlesztésekre költötték, hanem például felvásárlásra és befektetésekre is. Tavaly év elején szerezték meg például a Kuaidi Dache nevű céget, amely szintén ugyanezen a piacon mozgott, és 300 városban volt jelen. A felvásárlással a Didi kb. 100 millió regisztrált felhasználóhoz és 1 millió sofőrhöz is jutott, melyek napi 6 millió fuvart bonyolítottak.

Emellett több körben is beszállt az Uber-konkurens Lyft (piaci értéke 5,5 milliárd dollár) finanszírozásába, de az indiai Ola Cabs-ban (piaci értéke 5 milliárd dollár) is van részesedése.