A világjárvány nyomán bevezetett korlátozások világszerte arra késztették az embereket, hogy új módszereket keressenek a munkavégzésben és általában az életük szervezésében. Úgy tűnik, hogyebben a tekintetben ismét sokak figyelmét vonta magára az Észtországban 2014 végén elindított elektronikus illetőségi (e-Residency) program, amelye "digitális nomád vízumként" is emlegetnek. Ez lehetővé teszi, hogy külföldiek úgy szerezzenek észtországi elektronikus identitást, hogy nem csak állampolgároknak nem kell lenniük, de ténylegesen letelepedniük sem szükséges az országban.
Az elmúlt hét évben a program a vállalkozókat, a cégtulajdonosokat, a szabadúszókat és az említett digitális nomádokat célozta meg. Lehetőséget ad ugyanis a bankszámlanyitásra, a cégalapításra, a szerződések aláírására, az ország törvényei szerinti adózásra, sőt még a peres ügyek rendezésének is van bejáratott, távoli online elintézési módja. Idén február közepére már majdnem 90 ezer ilyen e-rezidens vette igénybe a dolgot összesen 177 országból, akik több mint 20 ezer céget alapítottak.
Ezek közül 4700 vállalkozás indult el 2021-ben, vagyis a folyamat látványosan felgyorsult a pandémia idején. A kezdeményezés ezzl abba a szakaszába lépett, amit hokiütőszerű növekedésnek szoktak nevezni, vagyis a kezdeti veszteséget (befektetéseket) gyors növekedés követi, ami meredekebb a korábbi csökkenésnél, végül pedig a görbe ismét laposodni kezd, de ez már egy stabilan jövedelmező szinten jelentkezik. A korábban így alapított éesztországi cégek közül sok vált nyereségessé és volt képes új alkalmazottakat is felvenni, így a programból származó adóbevételek 2021-ben már megduplázódtak az előző évihez képest, és 32,5 millió euróra (közel 12 milliárd forintra) emelkedtek.
A sikerek újabb sikereket hoznak
A tavalyi rekord eredményt több tényezőnek tulajdonítják. Ahogy a korlátozások az említett módon újításokra ösztönözték az embereket, az észtek e-Residency programja új piacokra is belépett. 2021 áprilisa előtt a jelentkezési folyamat aránylag hosszú és körülményes volt, seregnyi dokumentummal és alapos háttérellenőrzéssel az ottani rendőrség vagy határőrség részéről. Ezt követően a jelentkezőknek egy észt nagykövetségre is be kellett vonulniuk, hogy ujjlenyomatokat adjanak, és csak ezután vehették át az elektronikus identitást igazoló kártyájukat.
Ezt a folyamatot mára lényegesen leegyszerűsítették. Miután Észtországnak nem mindenhol van nagykövetsége, a programban együttműködésre léptek egy nemzetközi vízumszolgáltatóval, ami lehetővé tette a szolgáltatás megjelenését Brazíliában, Dél-Afrikában, Szingapúrban vagy Thaiföldön is. Nem meglepő módon az informatika, az online marketing és az e-kereskedelem a legnépszerűbb terület az ilyen módon alapított vállalkozások számára, mivel ezek a tevékenységek a legkevésbé helyhez kötöttek.
Bár úgy tűnhet, hogy az e-Residency kezdeményezés az Európán kívüli üzletembereknek jelent lehetőséget, a programban résztvevők nagyjából fele az Európai Unión belülről jelentkezik. A hivatalos adatok szerint a legtöbben Oroszországból vannak, de a második és a harmadik helyet már a finnek és a németek foglalják el. Számukra is csábító ugyanis a villámgyors és olcsó cégalapítás, a bürokratikus akadályok hiánya, illetve általában azok a feltételek, amelyek mentén Észtországban nem igényel komoly forrásokat a vállalkozások beindtása és működtetése.
Érdemes megjegyezni, hogy amikor 2014 végén az észt parlament egyhangúlag elfogadta az az e-Residency programnak megágyazó törvényt, akkor még 10 millió e-rezidenssel számoltak 2025-re. Ezt azonban már 2019-ben felülvizsgálták, és a hangsúlyt áthelyezték a szolgáltatás biztonságára és az azt körülvevő ökoszisztéma minőségének javítására. A mostani tervek szerint néhány éven belül a teljes eljárást digitalizálják. A ZDNet friss beszámolójából az is kiderül, hogy eközben nem csak az érintett cégek száma növekszik, és nem csak egyre-másra érnek be a korábban indított vállalkozások, de már olyanok is vannak, amelyek utóbb fizikailag is megjelentek Észtországban. Mindez pedig hozzájárult az ottani technológiai szegmens szárnyalásához, amiről legutóbb tavaly novemberben írtunk részletesebben.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak