Jók matematikából, mégsem találják vonzónak a STEM (science, technology, engineering, mathematics) pályákat a középiskolás lányok. Az okokat a Semmelweis Orvostudományi Egyetem PhD hallgatója, Becsei Lilla vizsgálta egy közel 1400 fős reprezentatív mintán az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség támogatásával. A kutatáshoz 11. osztályos tanulókat kérdeztek a pályaválasztásukkal kapcsolatban. (Az eredményeket érdekes kontextusba helyezi az Inspira Visionary Research közelmúltban bemutatott felmérése arról, hogy az egyetemisták, pályakezdők milyen okokra vezetik vissza a pályaválasztásukat.)

A kutatás felszínre hozta, hogy miközben a lányok általában jobban teljesítenek matematikából (jobb érdemjegyeket szereznek), mint a fiúk, mégis kevésbé vonzóak számukra a STEM pályák. Ha mégis ezeken a területen képzelik el a jövőjüket, akkor jobban érdeklik őket az olyan szakmák, ahol az emberi kapcsolatokon van a hangsúly, azaz inkább választják az egészségügyi pályát, mint mondjuk az informatikusit.

A családi minták hatása sem elég erős

A válaszokból kiderült: bár a gimnáziumba vagy szakképzési intézménybe járó diákok többsége szeretne felsőoktatásban továbbtanulni, a családi minták szerepe kicsi a pályaorientációban. Minimális szerepet játszik, ha egy lány édesanyja például mérnökként dolgozik. Az ilyen családi háttérrel rendelkező lányoknak csupán a 2,5 százaléka mondta, hogy ő is követné ezen a pályán.

A STEM pályák azonban nem csak a lányoknál nem szerepelnek elsődleges célként; már a fiúknál is hátrébb sorolódnak más lehetőségekhez képest. A szembetűnő inkább az, hogy a lányoknál ez sokkal erősebben megfigyelhető: sokszor még akkor sem választanak STEM felsőoktatási szakot, ha a megszerzett tudásuk, érdeklődésük alapján indokolt lenne, állítja Becsei.

Erős különbségek figyelhetők meg a válaszokban iskolatípus és lakóhely szerint. A gimnáziumba járó lányoknak mindössze 15 százaléka gondolkodik STEM pályákban. A technikumok 11. évfolyamosai körében kicsit jobb az arány: 22 százalék.

Geográfiailag is megfigyelhetők különbségek: a közép-dunántúli településeken élők körében nagyobb, míg a dél-alföldiek és a dél-dunántúliak esetében a legkisebb az érdeklődés a természettudományos és mérnöki pályák iránt. A budapest diákok a középmezőnybe kerültek.

Az önbizalom sok mindent pótol

A kutatás szerint nagyon fontos szerepe van a "matematikai önbizalomnak" is. A 11. osztályos fiúk akkor is úgy érzik, hogy mások jobb matekosnak tartják őket, ha amúgy gyengébb osztályzatokat szereznek a lányoknál. Ebben szerepet játszhatnak a felnőtt társadalom mintái: a szülők közül jellemzően az apák dolgoznak STEM területen. A megkérdezett tanulók több mint 15 százalékára igaz ez, míg az anyáknak mindössze 2,6 százalékának volt ilyen foglalkozása.

A 11. osztályosok pályaválasztási attitűdjeit átfogóan vizsgáló panelkutatás jövőre újabb mérésekkel folytatódik. Az adatokra építve az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség edukációs- és pályaorientációs programokat szeretne kidolgozni, hogy a diákok valós igényire, ismereteire építve mutathassa meg a műszaki, mérnöki pályákban rejlő lehetőségeket.